Nem okoz hiányt

Olyan kivételes helyzet van Magyarországon, amikor úgy lehet csökkenteni az általános forgalmi adót, hogy az nem okoz a tervezettnél nagyobb költségvetési hiányt. Ezzel együtt viszont 7,5-7,7 százalékra csökkenne az infláció, a prognosztizált 9 százalékhoz képest -- áll a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kormányhoz is eljuttatott állásfoglalásában. Az MKIK javasolja: az év második felétől a 25 százalékos áfakulcsot 22 százalékra, a 12 százalékosat pedig 8 százalékra csökkentsék. Az áfabevételekből (a jelenlegi kulcsokkal) az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Kht.-jának számításai szerint 121,4 milliárd többletbevétele származik a költségvetésnek. A javasolt csökkentéssel is 15 milliárd forinttal több áfabevétele lesz az államnak a tervezetthez képest -- ismertette Palócz Éva, a kht. ügyvezető igazgatója.
Az áfakulcsok mérséklése nem járna együtt a kereslet ugrásszerű emelkedésével. A háztartások fogyasztása legfeljebb 0,5 százalékkal nőne. Magyarországon ugyanis nem kereslet húzta, hanem költséginfláció jellemző -- mondta Parragh László, az MKIK elnöke. A javaslat számol azzal a veszéllyel is, hogy az áfacsökkentés egy részét a termelők és a kereskedők "lenyelik", és ezért az nem jelenik meg az árakban. Palócz úgy véli: a vállalkozók az árcsökkenésnek csupán egyharmadával növelik nettó áraikat, a kétharmada keresztülmegy a piacon. Parragh nem fél attól, hogy a kereskedők "lenyelnék" az adócsökkentést, mivel szerinte a versenyhelyzet miatt nem tehetik ezt meg. Ha mégis, akkor az a vállalkozások tőkeerejét növeli, amit pedig beruházásokra fordíthatnak -- tette hozzá.
A javaslat rámutat arra is, hogy az áfakulcsok mérséklése kedvező szociális hatásokkal járhat. A kedvezményes adójú (jelenleg 12 százalékos áfakulcsú) termékek, elsősorban az élelmiszerek, az alacsonyabb jövedelmű rétegek fogyasztásában magasabb arányt képviselnek. Tehát a kulcs négy százalékpontos mérséklésével ennek a rétegnek a fogyasztása nőne -- érvelt Parragh.