Nő a helyi adók súlya
A pénzügyi és a belügyi tárca álláspontja szerint az önkormányzati szférában nincs szükség külön ellentételezésre amiatt, hogy a tervezettnél magasabb az infláció -- derült ki az Országgyűlés önkormányzati bizottságának tegnapi ülésén. A testület szocialista alelnöke, Lamperth Mónika indítványára kért tájékoztatást a kérdésről, s hallgatta meg tegnap Mohos Andrást, a Pénzügyminisztérium és Kara Pált, a Belügyminisztérium helyettes államtitkárát.
A bérek infláció miatti korrigálásáról a szakszervezetekkel kötött megállapodás alapján egyeztet, illetve foglal majd állást a kormány. A vitából kiderült: a dologi kiadásokra a becslések szerint összességében mintegy 13,4 milliárd forinttal többet kell költenie az önkormányzati szférának. Ez igen érzékenyen érinti a helyhatóságokat, főként, hogy a dologi kiadásokhoz folyósított állami hozzájárulás már három éve egyáltalán nem emelkedett -- mondta a Világgazdaságnak Lamperth Mónika. A kormányzat képviselői azzal érveltek, hogy az infláció hatása miatt az önkormányzatok saját bevételei is nőnek. Tavaly például a tervezett 395 milliárd forint helyett 487 milliárd saját bevételhez jutottak. A legjelentősebb tétel továbbra is az iparűzési adó. A városokban és a nagyobb településeken valóban jelentős az iparűzési adó összege, illetve aránya. Ez azonban nem segít a magyar önkormányzatok egyharmadán -- elsősorban a kistelepüléseken --, amelyeknek még működőképességük fenntartásához is kiegészítő állami támogatást kell kérniük -- fejtette ki az önkormányzati bizottság alelnöke.
