Nőtt a regionális különbség

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az európai uniós elvárásoknak megfelelően, jóval 24 hónapon belül közzétette az 1999-es regionális GDP-adatokat. Eszerint Magyarországon 1999-ben tovább nőtt az egyes régiók közötti fejlettségbeli különbség -. mondta sajtótájékoztatóján Bagó Eszter, a KSH elnökhelyettese. A bruttó hazai termék 42,8 százalékát Közép-Magyarország állította elő, a Dunántúl 29,1, Kelet-Magyarország 28,1 százalékos részesedéssel bírt 1999-ben. Ezzel a központi régió részesedése egy százalékponttal nőtt -. a keleti régió rovására. Ebben az időszakban átlagon felüli GDP-növekedést csupán a közép-magyarországi régió (Budapest és Pest megye) és Nyugat-Dunántúl produkált.
A heterogenitás növekedése abban is megmutatkozik, hogy a legfejlettebb (Közép-Magyarország) és leginkább elmaradott régió (Észak-Magyarország) egy főre jutó bruttó hozzáadott értéke között immár 2,36-szoros a különbség. 1998-ban még "csak" 2,18-szoros differenciát mért a KSH.
A megyék fejlettségbeli rangsorában is találhatók kisebb-nagyobb elmozdulások. Somogy megye a 18. helyről a 15.-re ugrott előre (közvetlenül a mezőgazdaság, illetve az élelmiszeripar teljesítményét leginkább megsínylő, három helyet visszaeső Jász-Nagykun-Szolnok megye mögé). Ennek oka nem annyira Somogy kiugró teljesítménye, hanem a hasonló fejlettségi szinten lévők mérsékeltebb produktuma.
Nógrád megye négy év után elmozdult az utolsó pozícióból, helyét Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vette át. A kettejük közötti különbség azonban gyakorlatilag elhanyagolható. Meglepetésnek mondható, hogy Fejér megyét az egy főre jutó GDP tekintetében Győr-Moson-Sopron és Vas megye is megelőzte. A KSH szerint ennek az volt az oka, hogy miközben Fejérben a bruttó kibocsátás 1999-ben is dinamikusan nőtt, a hozzáadott érték tekintetében lassulás volt megfigyelhető. Ez egy-egy multinacionális cég üzletpolitikájában bekövetkező változásnak (bezárás, telephely-áthelyezés, tevékenységmódosulás) köszönhető.
A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy vásárlóerő-paritáson számolva Magyarországon az egy főre jutó GDP 50,3 százalékát teszi ki az uniós átlagnak.