Ötödével romlott az agrárszaldó

Újabb 27 millió dollárral csökkent az agrárgazdaság exportteljesítménye az idei év első három hónapjában -- derül ki az agrártárca lapunk birtokába jutott összesítéseiből. Az ágazat 484 millió dolláros kivitelt bonyolított le, ami 5,3 százalékkal kevesebb a 2000 hasonló időszakában regisztrált eredménynél.
Negatív rekordot döntött az agrárágazat azzal, hogy részesedése a teljes magyar exportból 6 százalékra zsugorodott -- reagált a negyedéves adatokra Balás Péter, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. Pedig exportlehetőségek lennének, de árualaphiány miatt a meglévő konjunktúrát az ágazat nem tudja kihasználni. A piacra jutási feltételek ma már adottak: európai viszonylatban sikerült a gazdaságdiplomáciának elérnie az állat-egészségügyi indokokkal (BSE, illetve a száj- és körömfájás miatt) életben tartott korlátozó intézkedések feloldását. Ám az agrárágazat még hazai piacra sem tud elegendő árut biztosítani, ami miatt jelentős a drágulás.
A tapasztalatok szerint egy-egy preferenciális megállapodás hatálybalépése után az ipari export érzékelhetően megnő, ám az agrárkivitel nem.
Tavalyra az agrárexport már több mint félmilliárd dollárral csökkent 1998-hoz képest, amikor a kivitel még mintegy 2,8 milliárd dollárt ért el. A legdrasztikusabb visszaesés 1999-ben következett be, és ezt azóta sem tudta kiheverni az ágazat.
Balás szerint nem is csak az agrárexport stagnálása (dollárban némileg csökkent, euróban kissé nőtt a kivitel) adhat okot aggodalomra, hanem inkább az, hogy eközben az import nő, s egyre romlik az agrárszaldó.
Az FVM kimutatásai azt mutatják, hogy az idei első negyedévben az agrárimport 13 százalékkal, csaknem 280 millió dollárra nőtt. Az agrárium külkereskedelmi egyenlege a kedvezőtlen változások ellenére is pozitív maradt, de a mintegy 205 millió dolláros aktívum 22,4 százalékos (csaknem 60 millió dolláros) visszaesést takar 2000 első három hónapjához viszonyítva.
Ágazati szakértők szerint ugyanakkor az agrárgazdaság potenciálisan legalább kétmilliárd dolláros éves pozitív szaldót érhetne el, amely 3 milliárdos export és egymilliárdos import mellett valósulhatna meg. A kivitel viszont várhatóan az idén is messze elmarad a kívánatostól, miközben a behozatal újra túllépheti az egymilliárd dollárt. Így az aktívum kétmilliárd helyett inkább egymilliárd dollár közelében valószínűsíthető.
Balás egyetért azokkal a szakértői véleményekkel, amelyek szerint a kétmilliárd dollár körüli kereskedelmi aktívum "benne van" az agráriumban. Ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy az idén ennek csak a fele realizálódik. Balás mindazonáltal reméli, hogy a várható jó gabonatermés az év második felében fellendíti az agrárkivitelt. Habár ennek -- közvetett -- hatásai az agrárexport egészére inkább hosszabb távon jelennek meg.
Az első negyedéves adatok romló agrár-külkereskedelmi tendenciákat jeleznek -- mondta lapunknak Kiss Judit, a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa. Az export csökkenésében szerinte elsősorban a termelés-visszaesés és több külpiacra jutási korlátozás (például a takarmánykukorica-kivitel nehezítése) játszott szerepet. Külön felhívta a figyelmet a gabonaexport 50 százalékos zsugorodására. Az anomáliát fokozza, hogy eközben a gabonaimport 44 százalékkal növekedett -- jegyezte meg Kiss.
A szaldó első negyedéves romlásában főként a gabonaexportban mutatkozó, 40 millió dolláros kiesés "köszön vissza" -- fogalmazott Halmai Péter, a gödöllői Szent István Egyetem professzora is. Szerinte fontos lenne a hazai mezőgazdasági kibocsátás miharabbi regenárálása (növelése). Egyúttal figyelmeztetett arra, hogy a mai exportteljesítmény messze elmarad az uniós tagországok fajlagos eredményeitől. Hollandia például Magyrországhoz képest tízszer nagyobb agrárkivitelt bonyolít le, miközben mezőgazdasági területe feleakkora. EU-s mércével mérve a magyar agrárgazdaságnak 5 milliárd dollár körüli exportot kellene produkálnia -- mondta a professzor.
Kiss aggasztónak minősítette a magyar--EU-s agrárkereskedelem változásait is. Úgy tűnik ugyanis, hogy Magyarország nem tudja kihasználni a tavaly kötött agrárliberalizációs megállapodás előnyeit. Az egyezmény Kiss szerint a magyar export 74 százalékára biztosít vámmentességet, szemben az uniós importra vonatkozó 54 százalékkal. Ennek ellenére a hazai agrárkivitel az első negyedévben csupán 3,4 százalékkal bővült, miközben az EU-s behozatal 16,6 százalékkal gyarapodott. Kis ennek kapcsán figyelmeztetett arra, hogy a megállapodás ellenére az uniós import 91 százaléka támogatással érkezhet a magyar piacra.