BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Párbajjá vált a választási hadjárat

Öt százalékpont különbséget mutatott ki a jobb- és a balközép között -- az előbbi javára -- a vasárnapi olasz parlamenti választások előtti utolsó közvélemény-kutatás. "Posztmodern" jelenségként a pártszövetségek nem annyira programjaik köré szervezték kampányukat, sokkal inkább vezető személyiségeikre koncentráltak. Így lett a választási harcból a két kormányfőjelölt, a "gazdag" és a "szép" alpári kiszólásoktól sem mentes "párhuzamos párviadala".

A "gazdag" Silvio Berlusconi a Forza Italia (Hajrá, Olaszország) párt vezetője és a köréje szervezett jobboldali-jobbközép Szabadság Háza pártszövetség irányítója. A "szép" a magát liberális demokrataként, környezetvédőként és katolikusként meghatározó Francesco Rutelli, aki hét évig volt Róma polgármestere. Berlusconi már a kampány kezdete előtt pontot szerzett -- nem is egyet -- azzal, hogy kierőszakolta: egyénekről legyen szó. Megfigyelők szerint így a választás valójában Berlusconi személyéről való népszavazás lesz.
A kampány egyik fő témája az volt, hogy összeegyeztethetők-e Berlusconi üzleti érdekei esetleges miniszterelnöki funkciójával. A Forbes magazin szerint Berlusconi a világ 14. leggazdagabb embere, magánvagyona 12,8 milliárd dollár lehet. A vagyon java részét a családi vállalkozásként bejegyzett Fininvest holding (lásd az ábrát, valamint cikkünket a 9. oldalon) működteti. Folyamatban van ellene több mint egy tucat jogi eljárás is, többnyire vesztegetés, korrupció, adócsalás vádjával. A The Economist elemzése szerint üzleti háttere és jogi problémái miatt kérdéses, hogy irányíthatja-e az országot -- a cikk miatt Berlusconi hívei leszennylapozták a világszerte etalonnak tekintett brit gazdasági hetilapot, elnevezték kommunista összeesküvés szervezőjének, trockista kisebbség szócsövének. A "gazdag" egyébként nem volt hajlandó válaszolni a szerkesztőség által feltett 50 kérdés közül egyre sem.
Berlusconi homályos célzásokat tett arra, hogy győzelme esetén "kilép az üzletből". Ennek formája egyelőre ismeretlen. Most üt vissza az, hogy Olaszországban nincs törvény az összeférhetetlenségre. A leköszönő kormány előterjesztésére a parlament megalkotott egy ilyen jogszabályt, de végső jóváhagyására -- nem utolsósorban a Berlusconi-képviselőknek köszönhetően -- már nem került sor.
Rutelli balközép frontemberré válása is tulajdonképpen Berlusconi számára jelent pontot. Úgy lett az Olajfa kormányfőjelöltje, hogy a koalíció valóságos első embere, Massimo d''Alema bukott miniszterelnökként eleve rossz cégér lett volna, míg a jobboldal ideologikusra hangszerelt választási retorikája miatt exkommunista múltja okozhatott volna hátrányt. A jelenlegi kormányfő, Giuliano Amato eleve csak a ciklus végéig vállalta a megbízást. Rutellinek az az előnye, ami egyúttal a hátránya is: sosem volt hagyományos baloldali pártnak még csak a tagja sem. Szimpatizált a radikálisokkal, a zöldekkel, és "a jobboldal ellenében mindig szövetségben voltam a baloldallal" -- amint a Time magazinnak mondta. Előnyös külseje valószínűleg nagy szerepet játszott abban, hogy ő legyen a listavezető. Berlusconi nem is állt ki vele tévévitára.
A leköszönő kormány, ha megbukik, politizálási csalafintaságainak köszönheti majd a "népítéletet", gazdasági teljesítménye ugyanis kifejezetten jó, ha el is marad az EU-átlagoktól. Amikor az első balközép kormányfő, Romano Prodi 1996-ban hivatalba lépett, Rómát éppen kigolyózták az ERM-ből, az EU közös árfolyamrendszeréből -- 1999-re viszont teljesültek az euróövezethez csatlakozásra képesítő maastrichti kritériumok. A költségvetés hiánya az 1995-ös GDP-arányos 7,6 százalékról tavaly 1,5 százalékra csökkent, az államadósság a GDP 123 százalékáról 110,3-re mérséklődött. Lassú, de folyamatos volt a hazai össztermék növekedése: tavaly elérte a 2,8 százalékot. Két számjegyűről 9,9 százalékra csökkent a munkanélküliség, de megmaradtak az ordító észak--dél egyenlőtlenségek. Az infláció az 1995-ös 5,6-ről 2,8 százalékra csökkent. Nem teljesítette viszont kormány a nyugdíjreformra, a privatizálásokra, az áram- és a gázpiac liberalizálására tett ígéreteit -- derül ki a Reuters összegzéséből.
Az új kormánynak -- bárki győz is vasárnap -- rendkívül szűk a mozgástere, miután a költségvetés 95 százaléka le kötött, s eleget kell tennie azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket Róma az euróval kapcsolatos stabilitási paktumban vállalt. Ezért a Neue Zürcher Zeitung értékelése szerint Berlusconiék meg sem valósíthatják nagyhangú adócsökkentési ígéreteiket -- amelyekhez hasonlókat egyébként Rutelliék is tettek.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.