Túlerőben a svéd tőke

Az európai következményei tekintetében akár jelentéktelennek is nevezhető svéd bankösszefonódás teljes zavart okozhat a kis balti államok bankszféráiban. A két svéd pénzintézet egyesülésével létrejövő bank helyi leányvállalatai révén Észtországban és Litvániában a banki szolgáltatások piacának több mint felét ellenőrizné, s a legerősebb piaci szereplővé válna Lettországban is -- adja hírül a The Banker.
Az egyesülési szándék napvilágra kerülésének azonnali következményeként a litván kormány felfüggesztette a Litván Megtakarítási Bank privatizációjáról folytatott tárgyalásokat, ugyanis a reménybeli vevőjelöltben, az észt Hansapankban az összeolvadásra készülő Swedbank a többségi tulajdonos. A magánosítás révén az egyesülni készülő két svéd bank a piac 70 százaléka felett gyakorolna ellenőrzést.
Valamivel egészségesebb képet mutat Lettország, ahol a két svéd csak a második és a harmadik legnagyobb pénzintézetet birtokolja. Bár a Latvijas Unibanka és a Hansabank Latvija a svédországi egyesülés révén a legnagyobb lett bankká rukkolna elő, még így is csak 31 százalékos lenne részesedésük a banki eszközök, 43 százalékos a bankhitelek és 29 százalékos a -betétek piacán.
Észtországban alakulna ki az összefonódás révén a leginkább szélsőséges helyzet: a két svéd befektető a tulajdonukban lévő Hansapank és Eesti Uhispank révén együttesen ma a banki eszközök 83 százalékát mondhatja magáénak. A gyakorlatilag monopóliummal felérő koncentráció feloldására a megoldás már csak az egyesült bankóriás egy részének értékesítése lehet.
Az igazi probléma persze nem a svédek feneketlen vásárlási étvágyában rejlik. A bankpiaci koncentráció törvényszerűnek tekinthető a három balti országban azok mérete és gazdasági elmaradottsága folytán. Lettország és Litvánia egy főre eső GDP-je nem éri el a 3000 dollárt, s az észt mutató is csak 3560. A volt szovjet tagköztársaságok polgárai ráadásul az elmúlt évtized bankcsődjei során szerzett rossz tapasztalataik miatt kevésbé hajlamosak hitelintézetben tartani megtakarításaikat. A banki betétek GDP-hez képest számított aránya a régió három országában így alig egyharmad, míg az európai átlag 80 százalék körüli.
A külföldi befektetők térnyerésében döntő szerepet játszott a kommunizmus bukását és a Szovjetuniótól való függetlenedést követő gazdasági átalakulás. A privatizációs stratégia kiválasztásakor az apró országok mindegyike a tőkeerős külföldi befektetők bevonásával zajló ügyleteket részesítette előnyben, ami az egyes szektorokban kialakult nagyfokú koncentráció árnyoldalaival együtt is -- különösen Észtország esetében -- a gazdaság gyors iramú modernizációját eredményezte.