Visszaélhetnek a joggal

A 2001-ben jóváhagyott, 123-as számot viselő törvény a hasonló jellegű 1969-es jogszabályt váltja fel. Természetesen az új törvény meghatározza, hogy kik tekinthetők Romániában "idegennek" -- mindazon személyek, akiknek nincs román állampolgársága. E személyek tehát más államok polgárai, az országban személyi és vagyonvédelmet élveznek, ugyanakkor kötelesek betartani a román törvényeket.
Az idegen állampolgár nem szervezhet pártot, nem vállalhat tisztséget sem a civil, sem a hivatali, sem a katonai szférában. Ugyanakkor "nem szervezhet olyan rendezvényeket, amelyek sértik a közrendet, vagy nemzetvédelmi szempontból veszélyesek". Ez utóbbi kitételről vita folyt a parlamentben (akárcsak a törvény többi cikkelyéről is). Kormánytól független elemzők szerint ez a cikkely alkalmat adhat a visszaélésre. Mert például ki dönti el azt, hogy egy rendezvény milyen jellegűnek tekinthető? Korábban volt már rá példa, hogy Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere valamely kisebbségi rendezvényt "veszélyesnek" minősített, be akart tiltatni csak azért, mert a nemzetiségi kérdéskörrel foglalkozott, vagy mert magyarországi meghívottak vettek ezen részt.
Az ellenzéki politikusok, szociológusok, emberi jogvédő szervezetek leginkább azt a cikkelyt bírálták már a törvény vitája során is, miszerint ha valaki olyan külföldit lát vendégül lakásán, aki több mint 15 napot tartózkodik Romániában, akkor három napon belül kötelessége a rendőrségen ezt bejelenteni. A szállodákban tartózkodó külföldiek adatait a szálláshely felelősének kell közölnie a rendőrséggel. Az természetes, hogy sem a jogi, sem a fizikai személyek nem láthatnak vendégül olyan külföldit, akinek nincsenek rendben az iratai. A kihágásért szankció jár: félmilliótól hárommillió lejig (5300-tól mintegy 32 ezer forintig) terjedő pénzbírsággal lehet sújtani a szabálytalankodókat.
A külföldről, például Magyarországról Romániába átrándulóknak feltétlenül figyelembe kell venniük azt, hogy ha 15 napnál hosszabb időt akarnak Romániában tölteni, akkor tartózkodási engedélyt kell kérniük a hatóságtól. A belügyminisztérium illetékesei elrendelhetik valamely külföldi személy tartózkodási jogának a korlátozását, ha úgy vélik: "az idegen veszélyezteti a közrendet és a közbiztonságot, nemzetvédelmi szempontból káros az ott-tartózkodása, ha közerkölcs- és közegészség-ellenes tevékenységet fejt ki, illetve ha hazai állampolgárok jogait és szabadságát sérti". Ez utóbbi cikkely szintén szubjektív értelmezésre adhat okot, természetesen akkor, ha rosszhiszemű belügyérek emelnek kifogást egyes külföldi állampolgárokkal szemben.
A gyakori rokoni látogatásra Magyarországról Romániába utazó személyeknek mindenképpen oda kell figyelniük az új idegenrendészeti törvényre, hiszen ilyen esetekben nem ritka a 15 napnál hosszabb tartózkodás.