BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Dervis euróra cserélné a lírát

Ankara már öt év múlva, akár az uniós csatlakozást megelőzően is egyoldalúan az euró bevezetése melett dönthet, ha makrogazdasági mutatói kedvezően alakulnak -- véli Kemal Dervis török gazdasági miniszter. Az ambiciózus tervekre árnyékot vet az Ankarában tartózkodó IMF-delegáció által megfogalmazott bírálat, mely szerint az elmúlt időszak költségvetési lazításai nyomán újra meginoghat a befektetők bizalma Törökország iránt.

Amennyiben öt éven belül a terveknek megfelelően jelentősen csökken a ma még 60 százalék körüli infláció, és teljesülnek az eurózóna csatlakozási kritériumai, úgy Dervis szerint semmi akadálya nem lesz annak, hogy a lírát -- akár Brüsszel jóváhagyása nélkül -- az euró váltsa fel Törökországban. A gazdasági miniszter szerint ez többféle módon is megvalósítható, a közösségi valuta hivatalos fizetőeszközként történő bevezetésének alternatívájaként felmerülhet a líra árfolyamának euróhoz történő kötése is. Dervis kijelentette, hogy Törökországnak elege van a rugalmas árfolyam-politikából, s még azt sem bánnák, ha az euró meghonosítása fejében le kellene mondani a bankjegykibocsátás előnyeiről.
A lényegében a valutatanács bevezetését jelentő lépés mellett szól az a tény, hogy a török külkereskedelem, a turizmus, valamint a vendégmunkások hazautalásai által generált nemzetközi pénzmozgások 65 százaléka már ma is az EU-országokhoz kötődik. Törökország egyre türelmetlenebbül sürgeti Brüsszelt a tényleges csatlakozási tárgyalások megkezdésére, Dervis szerint azonban maga a csatlakozás időpontja kevésbé lényeges kérdés. Az országnak elsősorban a gazdsági reformokra kell összpontosítania, a jólét növekedése majd megoldást nyújt a Brüsszel által folyamatosan kritikával illetett politikai hiányosságokra is. A gazdasági sikerek önbizalmat adnak Ankarának ahhoz, hogy bátrabb reformokat érvényesítsen a demokratikus viszonyok kiteljesítése érdekében -- idézi Dervist a Financial Times.
A Dervis által felvázolt optimista jövőképpel éles kontrasztban nagyobb fiskális fegyelemre inti Törökországot az IMF. A valutaalap a tavaly novemberi pénzügyi válság kirobbanása óta összesen 15,7 milliárd dolláros kedvezményes hitelkeretet biztosított Törökország számára. A támogatásokhoz kapcsolódó gazdasági program megvalósítását ellenőrző IMF-delegáció szerint azonban Ankara számos ponton nem tartja be a megállapodásban foglaltakat, a legnagyobb gondot az állami kiadások jelentős, 510 millió dolláros növekedését eredményező közalkalmazotti béremelés, illetve a mezőgazdasági garantált felvásárlási árak nagyvonalú emelése jelenti.
Az IMF nem hagyott kétséget afelől, hogy a hitelek folyósítása a reformprogram teljesítésének függvénye lesz. A valutaalap által megfogalmazott kritikákra még hétfőn 2,84 százalékos csökkenéssel reagált az isztambuli tőzsdeindex, tovább csökkent a líra árfolyama, és 6 százalékponttal, 86,17 százalékra ugrott a török állampapírok kamatlába -- adja hírül a Reuters.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.