Érdemi szakaszban a két szabadságjog vitája

Pénteken általános feltűnést keltett a magyar delegáció a munkavállalás leendő, átmeneti korlátozásában bejelentett viszonossági igényével. Az EU-tizenetök hat tagjelölttel ültek egymás után asztalhoz, és az ezt követő záró sajtóértekezleten a legtöbb kérdés erre a fejleményre vonatkozott, miközben befolyásos tagállamok illetékes diplomatái folyosói beszélgetésen elismerték, hogy "erre a verzióra nem számítottak". Irena Boruta lengyel foglalkoztatási államtitkár pedig a magyar lépés hírére reagálva úgy nyilatkozott, hogy "természetesen" Lengyelország is ezt a politikát követi majd, ha egyébként komolyan napirendre kerül az EU-s derogációs igény megfontolása (Varsó egyelőre kategorikusan elutasítja bármilyen korlátozás elfogadását).
Juhász Endre mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány továbbra sem tartaná szükségesnek bármilyen közösségi megszorító intézkedés bevezetését.
Amennyiben azonban egyes tagállamokban a kérdés "politikai érzékenysége" ezt mégis elkerülhetetlenné teszi, a probléma kezeléséhez EU-részről kilátásba helyezett átmeneti rezsim kapcsán a magyar fél igényt tart arra, hogy az egyes tagországok nyilatkozzanak: a leendő átmeneti időszakban milyen "nemzeti rezsimet" kívánnak majd alkalmazni a magyar munkaerővel szemben. Emellett, amíg csatlakozása után a többi tagállam nem az EU-jogszabályok, hanem a nemzeti szabályozás alapján jár el a magyar munkavállalókkal szemben, addig a magyar kormány is hasonló alapon kívánja kezelni az EU-ból érkező munkaerőt.
Juhász hangsúlyozta, hogy mindez nem feltétlen jelent automatikus -- például konkrét kvótákban megtestesülő -- "tükörrendszert" az egyes tagországok felé, ám az egyes tagállamokban alkalmazott politika nyilván hatással lesz az adott relációban esedékes magyar intézkedésekre is.
A tőke szabad áramlásával foglalkozó fejezet legkényesebb elemének számító földvásárlási kérdés kapcsán Juhász úgy jellemezte a magyar álláspontot, hogy Magyarország abban az esetben kész elfogadni eredetileg tízéves derogációs kérelmének hét évre történő kurtítását, ha ez kiterjed a természetvédelmi területekre és az egyéni vállalkozásként működő gazdákra is (e két utóbbi esetben az EU egyelőre elzárkózott a magyar átmeneti mentességi igény elfogadásától). Mindkét "szabadság fejezet" téma érdemi tárgyalása a következő fordulók során -- leghamarabb a június 11-i miniszteri szintű találkozón -- esedékes.
A most lezárt fejezetek közül a környezetvédelmi joganyag esetében Magyarország négy nagyobb derogációs csomagra kapott engedélyt.
A vámunióról szóló fejezet esetében Magyarország a megmunkálatlan alumíniumnál három évig saját vámkontingens alkalmazására kapott lehetőséget, amely idő alatt a kvóta fokozatosan csökken, a kivetendő vámtarifa növekszik, utat nyitva az előtt, hogy negyedik évtől a teljes import esetében már a közösségi tarifának minősülő 6 százalékkal számoljanak. A vinil-kloridnál a csatlakozás után az EU-s általános preferenciarendszer (GSP) kezdetben módot adhat a közösségi tarifától való eltérésre, ám 2004. december 31-ig -- a GSP felülvizsgálatával összhangban -- itt is az EU-számításra kell átállni.