Fedezik a jegybank veszteségét

Az államháztartási törvényt (áhtv.) kell módosítani annak elkerüléséhez, hogy adóforintokat emésszen fel a forint erősödése következtében értékét egyre vesztő nettó devizakövetelés-állomány szinten tartása a Magyar Nemzeti Banknál -- értesült lapunk.
A napokban megszavazott, új jegybanktörvény szerint az MNB nettó devizaköveteléseinek leértékelődését a jegybank eredményétől függetlenül a költségvetés az MNB számára megtéríti a következő évi büdzsé terhére, amennyiben a bank nem rendelkezik erre kellő fedezettel az úgynevezett kiegyenlítési tartalékában. Ez a következő évi büdzsé kiadási oldalát akár 50-100 milliárd forinttal is növelhetné. Negatív kiegyenlítési tartalék ugyanis könnyen elképzelhető, hiszen a forint erősödésének minden egyes százalékán 20 milliárd veszteség keletkezik a bank kétezermilliárd forint feletti nettó devizakövetelésén.
A zárszámadással együtt végrehajtandó, tervezett áhtv.-módosítás lényege az, hogy a -- Nemzeti Bank eredményéből a jegybanktörvény kihirdetésével kikerülő --- kiegyenlítési tartalék negatív egyenlegének megtérítése a következő évtől nem a folyó költségvetési hiányt érinti, hanem a privatizációs bevételekhez hasonlóan csak finanszírozó tételként jelenik meg.
A forint erősödése az államháztartás egészére nézve ugyanakkor előnyös -- hívja fel a figyelmet Erhardt Tibor, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese --, a költségvetésnek ugyanis ezen nagyobb átértékelési nyeresége van, mint ami a MNB-nél veszteségként jelentkezik. Ez azt is jelenti, hogy egy közös mérlegen belül automatikusan konszolidálná egymást a két tétel.
A tervezett változtatás is erre irányul, egyetlen kis különbséggel. Ha a forint gyengülne, az átértékelési tartalékban keletkező többletet nem vonja el a költségvetés. A forint tartós leértékelődésére azonban a közeljövőben nem sok esély van -- tette hozzá Erhardt.
Így a forint árfolyamának változása szimmetrikusan érinti az államadósságot és a devizatartalékokat. Ha a forint felértékelődik, akkor a devizatartalék és a devizában fennálló, megközelítőleg hasonló nagyságrendű államadósság forintban kifejezett értéke egyaránt csökken, de ezek egyike sem érinti a költségvetés folyó egyenlegét -- indokolt lapunk kérdésére a Pénzügyminisztérium.