Létfontosságú a külföldi tőke

Bulgáriában a Demokratikus Erők Uniója vezette koalíciónak sikerült először kitöltenie a négyéves parlamenti ciklust a rendszerváltás óta. Legfőbb ellenfelének ezúttal nem az 1997-ig regnáló, rövid életű kormányok fő erejét adó Bolgár Szocialista Párt tűnik, hanem a II. Simeon exkirály vezette politikai formáció. Még kérdéses, a választás napjára is megmarad-e a népszerű üzletember támogatottsága, a korábbi törvényhozásokban mindig a harmadik erő szerepét játszó Jogokért és Szabadságokért Mozgalom, a közel 10 százalékos török kisebbség pártja mindenesetre jelezte készségét a kormányzásban való részvételre.
Az előző kormány eredményeit jelzi a tavaly 5 százalékkal bővülő gazdaság magára találása. A sokáig halogatott reformok beindítása, a privatizáció megkezdése, az infláció letörése és a büdzsé konszolidálása -- a tavalyi hiány csupán a GDP egy százaléka volt -- nagy nehezen a külföldi tőke beáramlását is elindította. A 2000-ben 4 milliárd dollárra növekvő működőtőke-állomány negyede az elmúlt évben érkezett az országba.
Súlyos gondot jelent viszont, hogy a helyi vásárlóerőt 18 százalékos munkanélküliség is gyengíti. Az egy főre jutó GDP csupán 1500 dollár volt 2000-ben. A közép-európai országokhoz viszonyított lemaradást azonban a számok nagyobbnak mutatják a valóságosnál, Bulgária szürke- és feketegazdasága ugyanis a régió jelentősebbjei közé tartozik -- hívja fel a figyelmet az EIU. A brit kutatóintézet veszélyforrásként tekint a folyó fizetési mérleg kritikus, a GDP öt százaléka körül alakuló hiányára. Ez sebezhetővé teszi a valutatanácsot, melynek fenntartása mellett valamennyi főbb politikai erő elkötelezte magát.
Albániában is az utóbbi négy év konszolidációjának eredményeire építi kampányát a négypárti baloldali koalíció (VG, 2001. június 1., 10. oldal). A 11 tagú ellenzéki tömörülés élén Sali Berisha tesz kísérletet a hatalomba való visszakerülésre.
A tavaly több mint 7 százalékkal növekedő gazdaságtól az idén is hasonló teljesítményt várnak az elemzők. Tavaly megháromszorozódott a közvetlen külföldi befektetések összege, igaz, a 143 millió dolláros bevétel majdnem kétharmadát a mobiltelefon-monopólium eladása jelentette egy görög befektetőnek.
Jelentős probléma viszont az állástalanság, a munkaerő ötöde Albániában sem tud elhelyezkedni. Az ország több szempontból is ráutalt a külföldre -- exportjának több mint 90 százaléka az EU-ban talál piacot, ahonnan 2000-ben a stabilitási paktum keretében 112 millió euró támogatás érkezett Albániába. A külföldi befektetéseknél jóval jelentősebb devizaforrás a külföldön élő-dolgozó albánok átutalása, ami tavaly 531 millió dollárt tett ki -- idézi a Reuters az albán központi bankot.
Mindkét ország számára súlyos problémát jelent a macedóniai feszültség. Pedig a volt jugoszláv tagköztársaság kilátásai sem voltak rosszak az év elején -- a távközlési társaság értékesítése mellett egyre növekvő mennyiségű tőke érkezett Görögországból. A fegyveres összetűzések miatt azonban az első negyedévben valószínűleg 3 százalékkal esett vissza a GDP, ezért Nikola Gruevski pénzügyminiszter már csupán 2,5 százalékos növekedésre számít az év egészében a korábbi 6 százalék helyett. A 2002 januárjára előre hozott választásokon győztes erőnek várhatóan jóval nehezebb dolga lesz, mint a két szomszédos állam kormányának.