Megvonták a minimálbér mérlegét

Bár a munkaképes korú lakosság körében lenne igény a távmunkára, a cégek túlnyomó többsége számára egyelőre nem vonzó e lehetőség. Így a munkaképes korú lakosságnak kevesebb mint egy százaléka számára biztosított a megélhetésnek ez a formája. Ám aki jelenleg távmunkás, azoknak is jelentős része kényszervállalkozó, illetve a néhány hazai nagyvállalat kísérletképpen indított távmunkaprojektjének részese. Összességében az elmúlt évek erőfeszítései nem hoztak jelentős eredményeket, hiszen a munkaadók számára e lehetőség nem vonzó -- foglalta össze a távmunka jelenlegi helyzetét Benedek András, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára tegnap, a parlament foglalkoztatási bizottsága ellenőrzési albizottságának ülésén.
Az elmúlt öt évben öncélként kezelték a távmunkát, ami így nem hozhatott kellő eredményt. Ennek során két projekt indult: az egyik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását helyezte előtérbe, a másik pedig a gyermeküket nevelő anyák számára kíván munkalehetőséget biztosítani. A kormányzat most a Széchenyi-terv keretében kínál anyagi támogatást a távmunka elterjesztéséhez.
E téren azonban szemléletváltásra van szükség -- hangzott el egyebek között az ülésen. Elsősorban a munkaadókat kell ösztönözni távmunkahelyek létrehozására. Ennek eszköze lehet a távmunkahely-teremtési támogatás, amelyet a munkaerő-piaci alapból lehetne hiztosítani. Felmerült lehetőségként a működési támogatás biztosítása is, ami azonban megfontolandó -- mondta Benedek. Ezekben az esetekben ugyanis felmerül, hogy ha egy munkáltató nem tudja a távmunkahely működését biztosítani, akkor érdemes-e támogatást adni számára. A működési támogatás a köz- és a közhasznú munkák esetében azonban egyértelműen indokolt. Jelenleg a közszféra tudna nagy számban távmunkahelyeket biztosítani.
A foglalkoztatási bizottság tegnap egyhangúlag elfogadta a minimálbér-emelés tapasztalatairól készült beszámolót. Összegzésképpen a Gazdasági Minisztérium képviselője úgy fogalmazott: a jelentős emelés nem okozott olyan nehézségeket, amelyeket a döntést bírálók korábban feltételeztek. Sem a munkaerő-piaci szervezet, sem a KSH adatai nem utalnak arra, hogy kedvezőtlen hatással lett volna a minimálbér-emelés a foglalkoztatásra -- idézi az MTI az elhangzottakat. Egyes ágazatokban ugyanakkor nehézséget okozott az intézkedés. Ezért a munkaerő-piaci alapból az idén egymilliárd forinttal "kompenzálnák" az emelést. A támogatást pályázat útján lehet megszerezni, s ezekről a munkaügyi központok igazgatói dönthetnek.
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség által a minimálbér-emelés teljesítéséről végzett ellenőrzés eredményei szerint a kis- és középvállalkozói körben több szabálytalanságot tapasztaltak -- hangzott el a bizottságban. Néhány esetben indokolatlan normaemelésre is sor került.