Nő a bevásárlóturizmus

Virágzik az üzleti élet Szegeden. A napi céllal érkező jugoszláv turisták döntően élelmiszert, vegyi árut, elektronikai és tartós fogyasztási cikkeket vásárolnak a Tisza-parti városban. A vajdasági lakosság mellett a jugoszláv, illetve a jugoszláv--magyar vállalkozások döntő hányada is Szegeden bonyolítja pénzügyleteit. A lakosság többnyire a külföldi munkavállalásból vagy megbízásos munkákból származó jövedelmeit helyezi el a Tisza-parti város pénzintézeteinél. A valamikor tartósan külföldön dolgozó s ott nyugdíjjogosultságot szerző személyek is szegedi pénzintézethez utaltatják jövedelmüket. A vállalkozások többnyire itt bonyolítják le pénzügyi tranzakcióikat, Szegeden találkoznak üzleti partnereikkel. Az Inter-Európa Bank például nemrégiben új fiókot nyitott Szegeden. A megnövekedett ügyfélforgalom egy jelentős hányadát a határon túl élő jugoszláv állampolgárok adják, tudtuk meg. A pénzintézet ma már szerb nyelvet beszélő munkatársakat is foglalkoztat.
A röszkei közúti határátkelőhely adatai szerint tavaly összesen hárommillióan utaztak ki, illetve be e határátkelőn keresztül. Az idén januárban regisztrált adatok arra utalnak, hogy legalább tízszázalékos lesz a növekedés. Az év első négy hónapjában a ki- és beutazók száma naponta átlagosan megközelítette a tízezer főt, hétvégi napokon pedig a 12-14 ezret.
Tavaly a röszkei határátkelőhelyen összesen 6,5 milliárd forint értékű, Magyarországon vásárolt áru után jelentettek be visszaigénylést a kilépő jugoszláv útlevéllel rendelkező állampolgárok. Nem hivatalos becslések szerint a szegedi szuper- és hipermarketek forgalmának jelentős hányadát a jugoszláv állampolgárok vásárlásai adják.