Prodi: Bővítés Nizza nélkül

Az Európai Bizottság szóvivője a Prodi-interjú értelmezése során kitért az elől, hogy találgatásokba bocsátkozzon bármilyen lehetséges forgatókönyvről arra az esetre, ha a nizzai szerződésre két hete kimondott ír "nem" tartós maradna. Ehelyett sokatmondóan úgy fogalmaztak bizottsági részről, hogy minden bizonnyal lehet majd "valamilyen technikai megoldást" találni.
Szakértők szerint a nizzai szerződés teljes körű ratifikálásának elvárása nem jogi kötelezettségként vetül a tagállamokra. Csupán önként felvállalt politikai döntésként, amelynek "visszacsinálása" mindig lényegesen könnyebb, mint jogi hatállyal bíró paragrafusokat megkerülni.
Van viszont jogi kötelezettséggel is bíró döntés arra nézve, hogy a jelenlegi intézményi keretek között meddig lehet elmenni a bővítésben. Az 1999 májusában életbe lépett amszterdami szerződés húszban maximálta a tagállamok számát, ameddig még a mai feltételekkel is bővíthető az EU. Azaz még öt újabb országot lehet "büntetlenül" felvenni anélkül, hogy az EU-alapszerződés megsértésére kerülne sor.
A brüsszeli testület szóvivője már a nemleges ír népszavazás másnapján jelezte, hogy a bizottság jogi szolgálata elkezdte annak felmérését, mi módon lehetne ezen az akadályon is átugrani. A jelek szerint azonban ez nehezen megoldható problémának bizonyult, mivel két héttel később, azaz tegnap sem tudtak bizottsági részről semmilyen információval szolgálni a lehetséges forgatókönyveket illetően.