Teljesíthetetlen feltételek a kicsiknek

A Széchenyi-terv pályázataira egyelőre meglehetősen csekély számban jelentkeznek a kisvállalkozások, mivel túlságosan bonyolultnak és szigorúnak bizonyulnak a feltételek. A Magyar Bankszövetség már februárban (a pályázatokat január 15-én hirdették meg) jelezte a Gazdasági Minisztériumnak a Széchenyi-terv pályázati rendszerével kapcsolatos problémákat -- mondta érdeklődésünkre Földi Tamás, a bankszövetség főmunkatársa. Részben ennek is tulajdonítható, hogy áprilisban némileg módosították a feltételeket.
A szakember úgy véli, a problémák 90 százaléka kiszűrhető lett volna, ha a pályázati rendszer kidolgozásakor -- beleértve a vonatkozó rendeletet, illetve a pályázatokat -- egyeztettek volna a bankszövetséggel, illetve a szféra érdekképviseleteivel. Ez azonban sem akkor, sem az áprilisi módosításkor nem történt meg. Így továbbra is vannak még rendezetlen kérdések, ellentmondások a rendszerben.
Példaként említi Földi Tamás egyebek között a vissza nem térítendő támogatásokhoz szükséges visszavonhatatlan bankgarancia feltételeinek tisztázatlanságát. A vonatkozó rendelet szerint a pályázó által vállalt kötelezettségek nem, vagy hibás teljesítése esetén hívhatja le az állam a bank garanciáját. Amikor azonban a bank -- a pályáztatás szabályai szerint -- a garancia ígérvényét adja, akkor még nem tudja pontosan, mi szerepel majd a támogatási szerződésben, és milyen jellegű eltérést szankcionálnak. A kamat maximuma is tisztázatlan.
A bankszakma nem tartja szerencsésnek a házi- és a szakorvosi működtetési jog megvásárlását vagy gyakorlását segítő kamattámogatási pályázat egyes célkitűzéseit, továbbá azt sem, hogy gyakorlatilag csak magánszemélyek vehetik igénybe. Az orvosok ugyanis általában társas vállalkozásban működnek. A GM adatai szerint eddig erre heten nyújtottak be pályázatot.
A mikro-, kis- és középvállalkozások (mkkv-k) a Széchenyi-terv pályázati rendszere egyik legneuralgikusabb pontjának azt a követelményt tartják, hogy a teljes fejlesztési költség 25 százalékának megfelelő saját forrással (ami csak készpénz, számlapénz, illetve állampapír lehet) kell rendelkezni. Ezt azonban a szféra érdekképviseletei szerint a kisvállalkozók zöme képtelen teljesíteni. Ugyanis a tőkeszegény kicsik a forrásigényes beruházásaikat több éven keresztül valósítják meg. Így készpénztartalékot nem tudnak képezni.
A másik nagy problémának azt tartják, hogy a támogatási programot lezáró jegyzőkönyv jóváhagyásáig elő kell teremteniük a biztosítékot (ingatlanra vagy ingó vagyonra szóló jelzálog lehetősége, visszavonhatatlan bankgarancia). Az mkkv-k ugyanis a beruházásaikhoz is hitel felvételére kényszerülnek, amihez szintén fedezet kell. A hosszú lejáratú bankgarancia miatti többletköltség pedig a támogatás értékének negyedét is elérheti. A vállalkozáserősítő program kamattámogatásánál előírt feltétel is problémát okoz a szférának.
A kényszerűségből mérsékelt igényeket támasztják alá a Gazdasági Minisztériumtól kapott adatok is. Eszerint a Széchenyi-terv vállalkozáserősítő pályázataira június 18-ig 1074 jelentkeztek. A legkevesebb pályázatot -- kettőt -- a mikrohitelhez kapcsolodó kisvállalati kölcsönprogramra nyújtották be, a legtöbbet, 603-at a minőség- és környezetirányítási rendszerek bevezetéséhez és tanúsításához nyújtható támogatásra. A 13 vállalkozáserősítő pályázaton összesen 74-en nyertek vissza nem térítendő támogatást, 5,3 milliárd forintot meghaladó összértékben. A GM az eddigi tapasztalatok alapján az elmúlt hónapban módosította a feltételeket -- tudtuk meg a tárcától. A változások a bankgaranciával kapcsolatos feltételeket is érintik.