Új finanszírozási technika

A forint erősödése következtében a jegybank folyamatos árfolyamveszteséget kénytelen elkönyvelni devizakövetelésein . Az új helyzetben az MNB havi eredménye az árfolyam-ingadozás függvényében valószínűleg rendkívül nagy ingadozásokat fog mutatni. Ez esetenként megnehezítheti a monetáris hatóság likviditáskezelési feladatainak gördülékeny ellátását is. Éppen ezért különös hangsúly helyeződik arra a jegybanktörvény-tervezetre, amely megváltoztatná a jegybank és a költségvetés közötti nyereségelszámolási kapcsolatot.
A mostani gyakorlat szerint a jegybank mindig a két évvel korábbi nyereségét fizeti be a költségvetésbe. Az új tervezet szerint a forint/euró árfolyammozgásból származó árfolyamnyereséget, illetve -veszteséget nem évente, hanem havonta számolná el egymás között az MNB és a büdzsé. Ennek legvalószínűbb formája egy olyan tartalékalap létrehozása és feltöltése lenne, amelyből a jegybank árfolyamveszteség esetén pénzt hívhat le, ellenkező esetben pedig befizet. Ilyen jellegű alap eddig is létezett, azonban a szűk árfolyamsáv miatt jelentősége nem volt nagy.
A jegybank mindaddig veszteséget szenved el, amíg a forint árfolyama tartósan és trendszerűen emelkedik. Ezzel kapcsolatban két különböző nézőpont kristályosodott ki az elemzők között. Az egyik szerint a forint gyors árfolyam-emelkedés után beáll egy bizonyos szintre, amely körül kisebb-nagyobb ingadozásokat mutatva mozog majd. Ebben az esetben a tervezett alap kiegyenlítő funkciót töltene be, amelyben az éppen aktuális forintárfolyam-mozgásnak megfelelően növekedne vagy csökkenne a forrás. Ha azonban a másik elemzői kör véleménye igazolódna, és a forint erősödése több éven át tartósnak mutatkozna, a költségvetés arra kényszerülne, hogy az alapon keresztül folyamatosan finanszírozza az MNB veszteségét. Az, hogy ez milyen forrásból történne, egyelőre nem ismert.