Új szabályok az év végéig

Az egész pénzintézeti kör működési stabilitását globális léptékben tette kérdésessé az ázsiai és a feltörekvő piacokat átalában sújtó 1997--99-es válság. Az akkori fizetési zavarok és bankcsődök későbbi megismétlődésének elkerülése végett egy tanulmány elkészíttetését határozta el a bázeli bankfelügyeleti bizottság. A szabályozás célszerű szigorításáról készített terjedelmes anyagot ez év januárjában kapták kézhez a kereskedelmi bankok és a nemzeti felügyeleti-szabályozó hatóságok.
Az már a legutóbbi nemzetközi pénzügyi válság idején is nyilvánvaló volt, hogy a hitelintézetek stabilitásának fokozásához vezető legfontosabb út a kötelező tartalékok szintjének megemelésén, illetve a tőkemegfelelési mutató szigorításán keresztül vezet. Az érintett pénzintézeteknél azonban ez idő tájt kezd érlelődni a felismerés, hogy az ördög itt is az elv részleteiben bújik meg, ezért mind a bankok, mind a felügyeleti szervek egymás után kérnek halasztást saját álláspontjuk megfogalmazására.
Abban mindenki bízik, hogy ez év végéig sikerül az egyeztetett szabálygyűjteményt összeállítani, amit a nemzeti törvényhozási fórumok elé lehet terjeszteni. Ennek alapján reálisnak látszik az új normarendszer 2004-es bevezetése. Európában főleg attól tartottak, hogy az amerikai pénzintézeti szféra sokkal gyorsabban halad előre az ajánlások elfogadásában, ami versenyelőnyt teremtene számukra a globális arénában. A Financial Times azonban idézi az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi bizottságának egyik tagját, aki szerint a tizenötök körében is van esély a szabályrendszer gyorsított elfogadtatására.
Az új normarendszer bevezetésének költségeit egyes bankok a 2000-es dátumváltási konformitás megteremtésének kiadásaihoz hasonlítják, ami a teljes költségszerkezetükre jelentős hatással lehet. Ezen csak kismértékben enyhíthet az, hogy a tervezet elvi lehetőséget kínál a bankok saját kockázatmeghatározási és menedzselési rendszereinek alkalmazására. A szigorítás várhatóan különösen nagy költségvonzattal jár a lakossági banki szolgáltatásoknál. Ezek körében történelmi tapasztalatok is nagyobb veszteségarányt mutatnak ki, főleg a hitelkártyasémák működtetése kapcsán.
Fajlagosan kisebb költségtöbblet jelentkezik majd a nagyvállalatok finanszírozásához kapcsolódó és a befektetési banki tevékenységek körében, amelyek javára jelentős súlyponteltolódás figyelhető meg. A követelmények főleg ott növekednek szerényebb mértékben, ahol a bankok kedvező besorolású nagyvállalati ügyfelekkel dolgoznak. Ebben a banki körben olyan várakozásokat is megfogalmaztak, hogy a bázeli bizottság számukra alacsonyabb tőkemegfelelési mutatókat kössön ki. A Financial Times szerint azonban ezeket a várakozásokat nagyrészt illuzórikusnak is lehet tekinteni. A lap szerint éppen az ellenkezőjére lehet számítani, azaz a fajlagosan nagyobb költségvonzatokkal szembenéző kisebb bankok kapnak engedményt.

A kereskedelmi bankok és a nemzeti szabályozótestületek számára óriási kihívást jelent a pénzintézetek működésére vonatkozó legújabb ajánlások átvétele és a gyakorlatban való alkalmazása. Az új szabályozási tervezetet a bázeli bankfelügyeleti bizottság szakértői testülete dolgozta ki, mintegy 500 oldalnyi terjedelemben. vg-összefoglaló-->