Várják a tagállamok reakcióit

Van ugyan "reális esély" a fejezetek félretételére egy hét múlva, de ez nem nagyon valószínű -- értékelte a kilátásokat az MTI-nek nyilatkozva Juhász Endre főtárgyaló, aki a tárgyalások pénteken tartott legutóbbi fordulóján kapta kézhez az unió közös álláspontját e két fejezetről, s ismertette egyúttal a magyar ellenjavaslatokat.
Magyarország mindkét területen jó tárgyalási alapnak tekinti és bizonyos feltételekkel hajlandó elfogadni a tizenötök álláspontját. A jövő hét elején tartandó külügyminiszteri fordulóig azonban a tizenötöknek viszonylag kevés idejük maradt arra, hogy meghatározzák álláspontjukat a magyar javaslatokkal kapcsolatban.
A munkaerő szabad áramlását illetően Magyarország két feltétellel hajlandó lenne elfogadni az EU -- legfeljebb hét évig tartó korlátozásokat kilátásba helyező -- közös álláspontját. Az egyik az, hogy a tagországok tegyenek nyilatkozatot arról, milyen nemzeti intézkedéseket kívánnak alkalmazni az átmeneti időszakban. A másik az, hogy ugyanebben az időszakban viszonossági alapon maga is a saját nemzeti szabályozását alkalmazhassa.
Ez utóbbi feltétel a gyakorlatban azt jelenti, hogy Magyarország most maga is átmeneti mentességet -- egyfajta "viszontmentességet" -- kér a közösségi joganyag alkalmazása alól. Az ilyen kérelmeket elvileg minden esetben indokolni kell. A nagykövet szerint azonban -- legalábbis olyan mértékben, mint a tizenötök -- Magyarország ezt már megtette.
Az uniós álláspont ugyanis egyrészt a kérdés politikailag kényes természetére, másrészt számszerűsíthető előrejelzések hiányára hivatkozva tartja indokoltnak az átmeneti korlátozásokat. Márpedig ha az EU nem alkalmazza az uniós joganyagot, akkor a kérdés politikailag Magyarország szempontjából is kényessé válik -- mutatott rá a nagykövet. A fejezettel kapcsolatban korábban kért kiegészítő információk között pedig már szerepeltek a külföldiek magyarországi munkavállalására, illetve ennek tendenciáira vonatkozó adatok is.
Azt is tekintetbe kell venni, hogy ha az unió átmeneti korlátozásokat alkalmazna, az újonnan csatlakozó országok viszont a maguk részéről szabaddá tennék a munkaerő-áramlást, akkor ennek bizonyos elterelő hatásai is lennének, amelyek az új tagországokban jelentkeznének -- fűzte hozzá Juhász.
Günter Verheugen bővítési biztos szóvivője elhárította, hogy általánosabb, politikai értelemben kommentálja a magyar javaslatot, mondván, nem kíván elébe vágni a tagországok válaszának. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ha egyes tagjelölteknek ez ügyben problémái támadnak, a bizottság a maga részéről hajlandó "megértést" tanúsítani, mint ahogy mindig is ezt tette az átmenetkérelmekkel kapcsolatban.
A mentességekre vonatkozó kéréseket meg kell indokolni, de erre nézve nincsenek szigorú szabályok. Ha fennáll a kockázat -- bármilyen csekély is --, hogy bizonyos területeken politikai problémákat okozhat az uniós joganyag alkalmazása, akkor ez indokolhatja az átmenetkérelmet -- mondta a szóvivő.