Gazdátlan tagdíjmilliárdok

Az immáron négy éve működő 24 magánnyugdíjpénztár az idei első negyedévben 195 milliárd forint vagyont halmozott fel. Ám a tagdíjaknak mindössze 91 százalékát írták jóvá a tagok egyéni számláján, a maradó 9 százalékot függő tételként könyvelték el -- derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) legfrissebb jelentéséből. Ez alapján a beszedett 26,5 milliárdos tagdíjból 2,3 milliárd forint gazdátlanul kering a pénztári rendszerben. A jogszabály szerint ezt az azonosítatlan pénzt a pénztárak ugyan befektethetik, de a hozamot a tagok számára kell jóváírni.
A kiugróan magas, 9 százalékos függő tagdíjtétel azért is meglepő, mert a korábbi negyedévekben ennél jóval alacsonyabb szokott lenni: arányuk a negyedév végére mindössze 1--2 százalék között alakul. A nevük elhallgatását kérő piaci szakemberek szerint a rendkívül magas függő tétel a vagyonnal való visszaélésekre utalhat. Elképzelhetőnek tartják, hogy egyes nyugdíjpénztárak, illetve pénztárszolgáltatók e függő számlán lévő pénzeket saját hasznukra befektetik, s a keletkező hozamot nem a tagok számára könyvelik el.
A felügyelet ellenőrzései során erre utaló tendenciát nem tapasztalt. Igaz, ettől függetlenül egyes esetekben nem lehet kizárni ennek a lehetőségét sem -- tudtuk meg.
Az idei első negyedévben 1,51 milliárd forintot költöttek a kasszák a működésre. Ezen belül viszont indokolatlanul magas az ügynöki díjak aránya. A kiadás 5 százalékát tette ki e tétel, ami azért érthetetlen, mert a magánpénztári tagság immáron közel két éve csak a pályakezdőkkel bővül. Így nem tudni, milyen munkát végezhetnek a pénztári ügynökök, akiknek díjazása ekkora költséggel jár. A pályakezdőknek ugyanis kötelező a belépés, s hivatalosan tiltott a tagok átcsábítása más pénztárba. Az idei első negyedévben 3800 tag lépett át másik magánpénztárba, így működésük megkezdése óta 19 ezerre nőtt a pénztárat váltók létszáma.
Nem hivatalos információk, valamint piaci körök véleménye szerint a magas ügynöki díjaknak több magyarázata is lehet: elképzelhető, hogy a tagok átcsábítása miatt nőttek a kiadások, de az is lehet, hogy a szférában zajló felvásárlási folyamat, vagy a pénztári be-, illetve összeolvadás okozza a költségemelkedést. Úgy tudjuk, ennek során a beolvasztó pénztárak fejpénzt fizetnek a taglétszám vagy a befolyó tagdíjak alapján. Mint ismert, az átcsábítás megakadályozására a PM és a PSZÁF közösen kidolgozta azt a törvénymódosító javaslatot, ami szigorítaná a felügyelet ellenőrzési hatáskörét. Az előterjesztés egyik, lapunk birtokába jutott változata szerint a pénztári ügynökök tevékenységét is törvényben szabályoznák. Igaz, legújabb információink szerint a törvénytervezet majd csak a jövőben kerül a kormány elé, s az sem biztos egyelőre, hogy az ügynökökre vonatkozó szabályozás a törvénytervezet végleges változatába is bekerülne. A nagy, piacvezető pénztárak pedig az átcsábítás megakadályozására korábban megállapodást kötöttek, ami szerint azoknak az ügynököknek nem jár tiszteletdíj, akik a konkurenciától csábítanak át ügyfeleket.
A magánnyugdíjpénztárak befektetéseik után az idei első negyedévben negatív hozamot értek el -- derül ki a 24 magánkassza eredményeit összesítő jelentésből. A pénztárak, illetve a befektetésekkel megbízott pénztárszolgáltató szervezetek ezt az eredményt nemcsak a teljes vagyonra vetítve, hanem a tagok számára leginkább fontos fedezeti tartalékon számolva realizálták.
A rossz eredmény a részvényárfolyam esésének tudható be, ami annak dacára történt, hogy a tőzsde gyengélkedése miatt a pénztárak már tavaly megkezdték a részvényarány csökkentését a portfólióban. Az első negyedévben 5 százalékkal mérsékelték a részvények súlyát, s 3 százalékkal növelték az állampapírokét. (A vagyon zömét, 78,2 százalékot állampapírban, s további 14,1 százalékot részvényben tartanak nyilván.)
A legtöbb magánpénztár a részvényportfólión is változtatott, s a rosszul kamatozó magyar papírokat külföldi részvényekre cserélték. A felügyelet prognózisa szerint a második negyedévben már kedvezőbben alakulnak a pénzügyi folyamatok.