Pénzüket féltik az uniós régiók

Magyarország július folyamán átadja a csatlakozási tárgyalások regionális fejezetéhez készített kiegészítő információkat az Európai Bizottságnak. Ebben többek között a végleges regionális beosztást is közli hazánk az unió tavalyi kérdésére válaszolva. E szerint az 1998-ban kialakított térségek határai nem változnak.
Eközben továbbra sem lehet tudni, milyen szabályok lesznek érvényesek az EU regionális pénzeinek szétosztására 2006 után. Az alapvető probléma az, hogy a 27 tagúra bővülő unióban a jelenlegi tagállamokon belül bizottsági számítások szerint 25 olyan régió lesz (összesen 45 millió lakossal), amelyekben a bővítés után, pusztán az új tagok felvétele miatt, 75 százalék fölé emelkedik a GDP a jelenlegi, az alatti értékről -- vagyis jelentős támogatástól esnének el a jelenlegi pénzelosztási rendszer továbbvitele esetén .
A támogatásukat féltő régiók (illetve tagállamok) egyre határozottabban beszélnek arról, hogy nem kívánnak lemondani a pénzükről. Aggodalmuk az uniós térségek bizottságában tartott legutóbbi meghallgatáson is megértésre talált. "Meg kell találnunk a módját, hogy a jelenlegi tagországokban támogatásra szoruló régiók tisztán statisztikai okok miatt ne essenek ki a rendszerből" -- idézi az Európai Parlament egyik holland tagját a European Report.
A meghallgatáson emiatt valójában csupán két alternatíva merült fel: növelik a szétosztható pénzek mennyiségét, vagy különböző támogatási kritériumokat állítanak fel a régi, illetve az új tagok régiói számára. Utóbbi lehetőséget a meghallgatáson részt vevő lengyel, szlovén és máltai küldöttek élesen elvetették, mondván, hogy az számukra diszkriminatív lenne. Az előbbi megoldás viszont a közös uniós költségvetésbe való befizetések növelését tenné szükségessé.