PM: a nyugdíj tabu

Ez év májusa óta több munkacsoport dolgozik a nyugdíjpénztári szabályok változtatásán a Pénzügyminisztérium (PM) és a PSZÁF vezetésével. A szakemberek feladata egy átfogó módosítási koncepció elkészítése. Mivel a felügyelet az elmúlt időszakban több pénztárnál is visszaéléseket tárt fel, a tárca még az átfogó koncepció megalkotása előtt szigorítaná a pénztári szabályokat. A nyugdíjkasszákban az elmúlt években felhalmozott jelentős vagyonra és a pénztártagságra egyre nagyobb veszélyt jelenthetnek a visszaélések.
A PM és a felügyelet véleménye nem egyezik abban a kérdésben, hogy a magánnyugdíjpénztár esetleges felszámolásánál ki viselje a költségeket. A felügyelet szerint, ha nem elegendő a működési alapban félretett pénz, akár a pénztártagok jövendő nyugdíjából is ki lehetne fizetni e költségeket.
A PM viszont úgy véli: ez a pénz a pénztártagoké, amit időskori ellátásukra, kötelező nyugdíjjárulék címén fizetnek be. Ezért az egyéni számlára félretett pénzhez, valamint a szolgáltatási és az ezekhez tartozó egyéb biztonsági tartalékokhoz nem lehet hozzányúlni, még felszámolás esetén sem. A felügyelet javaslata ellentétes a jelenlegi törvényekkel is -- mutat rá a pénzügyi tárca. A kérdésben a kormánynak kell döntenie hamarosan.
Az előterjesztés szerint a jövőben a felügyelet nem csak a nyugdíjpénztárat ellenőrizhetné, hanem a tagdíjakat kezelő pénztárszolgáltatót is. Sőt, ha a szolgáltató nem megfelelően, a szabályokat sértve gazdálkodik a rá bízott vagyonnal, a felügyelet 100 ezertől 5 millió forintig terjedő bírsággal is sújthatja. A felügyelet fél évre "befagyaszthatná" a pénztár kifizetéseit, illetve a működését is felfüggeszthetné, ha a kassza súlyosan vagy ismételten megszegi a pénztártevékenységre vonatkozó szabályokat.
Törvényben rögzítenék a tagszerzéssel kapcsolatos szabályokat, a nyugdíjpénztári ügynökök bérét csak a működési tartalékból fizethetné ki a nyugdíjkassza. Így lehetne kivédeni, hogy a pénztártagok megtakarításaiból fizethessenek a tagszervezésért. A tervezett szabályok szerint azt is megakadályoznák, hogy az ügynökök más pénztártól csábíthassanak át pénztártagokat.
Nem lehetne pénztári vezető olyan személy, aki korábban olyan pénztárban, biztosítóban, pénzügyi intézményben vagy befektetési vállalkozásban volt vezető, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált. Az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság elnökének is felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie. A jövőben a pénztár ügyvezetőjét vagy helyettesét is megbírságolhatja a felügyelet, ha megsértik a pénztár működésére vonatkozó szabályokat. A bírság összege 20 ezer és 1 millió forint közötti lehet, amit saját zsebből kell fizetni, a pénztár ugyanis nem vállalhatja át a bírságot.