Szabad díjas közreműködés

Az igazságügyi szakértőkről szóló törvénytervezet újabb változata szerint nem lesz kötelező a -- költségvetésből és a szakértői kamara tagjainak hozzájárulásából működő -- díjkiegészítési alap létrehozása. Mint Fischer Judit, az igazságügyi tárca munkatársa lapunknak elmondta, az alap eredetileg a szakértői kiadások fedezésére szolgált volna, azokban az esetekben, amikor az eljárás költségeit -- költségmentesség folytán -- az állam viselné. A minisztérium azonban nem látja indokoltnak, hogy a szakértőkre hárítsa át a költségmentesség következményeit, hiszen a tarifák nem lesznek teljesen szabadok. Azok tehát továbbra is teljes egészében az államot terhelik majd.
Az igazságügyi szakértőkről szóló szabályozás felülvizsgálatát egy 1999-es országgyűlési határozat írja elő.
A törvény főbb irányai csaknem egy éve körvonalazódtak. A májusban elkészült tervezetet több ponton bírálták, különösen az igazságügyi szakértők. A kritikák egy részét megszívlelték a törvény-előkészítők. A jelenleg egyeztetés alatt álló második tervezet az észrevételeknek megfelelően rendezi az igazságügyi szakértői intézményekben és az egyetemi igazságügyi orvostani intézetben dolgozó szakértők kijelölését, illetve foglalkoztatását. Megszünteti az ellentétes szakértői vélemények feloldására hivatott felülvéleményező testületet, amelynek működése bírósági eljárási alapelveket sért, hosszadalmas és drága is. Gondoskodik arról, hogy a szakértő a számla benyújtását követő nyolc napon belül megkapja fizetségét. Napi egy százalékkal csökkenti viszont a bíróság annak munkadíját, aki késlekedik a szakvéleménnyel.
Nem osztották a jogszabály előkészítői azokat a nézeteket, amelyek a -- jelenlegihez hasonlóan -- fix szakértői díjazást látnak helyesnek. Féltik ugyanis a szakmai színvonalat, és elegendőnek tartanák, ha nem a fizetség, pusztán szaktudás alapján folyna az érintettek között a verseny. A minisztérium szerint ez ellentmond a piacosításnak. Az igazságügyi szakértői tapasztalat, megbízhatóság, tudományos elismertség kifejeződhet a díjazásban is -- állítja az igazságügyi tárca. Így a törvényjavaslat továbbra is a részben szabad szakértői díjazást rögzíti.
Fischer Judit elmondta: nem értenek egyet azokkal az álláspontokkal sem, amelyek szerint az igazságügyi szakértői munka összeférhetetlen a gazdasági tevékenységgel. A minisztériumban úgy látják: a pártatlanság a szakértő személyéhez és nem a szervezeti formához kötődik. Mindazonáltal a mostani törvénytervezet a korábbi elképzelésekhez képest több garanciát tartalmaz a gazdasági társaság keretei közt működő szakértő függetlenségére. Így megköveteli, hogy az igazságügyi szakértői munka a cég főtevékenységeként szerepeljen a nyilvántartásban. Azt is előírja, hogy a vezető tisztségviselők többsége szakértőkből álljon. A cég szakértői tagjainak pedig a szavazati jog többségével kell rendelkezniük.
Egyebek közt legfelsőbb bírósági javaslatra módosulnak a leendő törvénnyel összefüggésben a költségmentességi szabályok. A jelenlegi teljes költségmentesség mellett részleges kedvezményre is lehetőséget ad majd a szabályozás. Szűkebb lesz azoknak a pereknek a köre, amelyek tárgyuknál fogva költségmentességet élveznek. Ugyanakkor a törvény-előkészítők törekvése, hogy bárki részesülhessen kedvezményben, aki -- a bíróság megítélésétől függően -- arra rászorul.
A tervezet várhatóan augusztus végén kerül a kormány elé.