Zöldkártyával szabad az út

Sokaknak az autós utazás jelenti az igazi szabadságot, ám a tapasztalatok szerint a magyar autósok jó részének a külföldi időtöltéshez szükséges elemi ismeretei sincsenek meg, amikor átlépi a határt. Érdemes előre megtervezni az útvonalat, s tisztázni, hol kell útdíjat fizetni, milyen feltételekkel lehet igénybe venni például az alagutakat, kompjáratokat, hol, mennyibe kerül az üzemanyag. Nem árt tájékozódni a beutazáshoz szükséges feltételekről sem.
Egyre több országban követelik meg az úgynevezett zöldkártyát, amivel a kötelező biztosítás meglétét igazolhatják az autósok -- mondta lapunknak Kicsinyné Pulay Kornélia, a Magyar Autóklub (MAK) osztályvezetője. Ezt a dokumentumot ingyen állítják ki ügyfeleiknek a hazai biztosítók. Ennek érvényességét szigorúan vizsgálják. Sok államban kérik számon a honos országra utaló -- esetünkben a H -- betűt. A szakember szerint előfordult már, hogy ennek hiánya miatt megtagadták a magyar autóstól a belépést, vagy büntetést fizettettek vele. Ugyancsak különös gonddal nézik -- elsősorban az osztrák (schengeni) határokon -- a kocsi műszaki állapotát. Ha például ránézésre kopottnak minősítik a gumikat, visszafordíthatják az autóst. Egyébként például Bajorországban előfordulhat az is, hogy rutinellenőrzés során nézik meg a kipufogógáz összetételét, a fékek és a gumik állapotát. Az is megeshet, hogy a kocsit szervizbe küldik felülvizsgálatra, ami akár többnapos pluszprogramot jelenthet, nem beszélve az extra kiadásokról.
Az üzemanyagokról annyit mindenképpen hasznos tudni, hogy jelentős eltérések vannak az európai országok kútárai között. Olaszországban és Franciaországban például 30-50 forinttal drágábban tankolhatjuk a benzin literjét, mint Ausztriában, ám Spanyolországban kevesebbet kell fizetni a kútnál, mint itthon. Norvégia, Dánia, Svédország üzemanyagárai viszont a legmagasabb nyugat-európai árszintet is meghaladják.
Az autópályák és autóutak, vagy azok egy-egy szakasza használatáért nagyon sok országban kell fizetni. Többek között Ausztriában, Szlovákiában, Csehországban, Svájcban matricás rendszer van érvényben. Svájcról érdemes megjegyezni, hogy csak egész évre szóló matricát árulnak -- 40 frankért --, e nélkül egy métert sem lehet megtenni az alpesi országban. Úgynevezett kapus rendszert alakítottak ki Szlovéniában, Horvátországban, Jugoszláviában, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában. Itt tehát csak bizonyos szakaszokon kell fizetniük az út használóinak.
Néhány európai országba ez évtől csak vízummal lehet belépni -- hívta fel a figyelmet Kicsinyné Pulay Kornélia. Oroszország, Fehéroroszország, Moldávia júniustól vezette be a vízumkényszert, Bosznia-Hercegovinába októbertől követelik meg. (Törökországba, Albániába továbbra is szükség van a vízumra.) Figyelni kell arra is, hogy bizonyos országok az útlevél érvényességére szabnak meg speciális szabályokat. Előírhatják például, hogy a passzport a belépéstől, vagy a tervezett kilépéstől számítva még hónapokig érvényes legyen.
Van, aki busszal, repülővel, vonattal érkezik a célországba, s ottani utazgatásaihoz bérelne autót. Ennek feltételei országonként, sőt szolgáltatóként változnak. Több helyen megkövetelik például, hogy a sofőr legalább 21 éves (vagy annál több) legyen. Gyakran nem nézik jó szemmel a frissen szerzett jogosítványt. Általában nem elégszenek meg a magyar dokumentummal, nemzetközi jogosítványt kérnek.