Lengyelországban a kormány épp a múlt hónapban kényszerült bejelenteni, hogy 2015-ig szóló tervében az eredeti 2300 kilométernyi autópálya építése helyett már csak 1572 kikométerrel számol a forráshiány miatt. A program így is 10 milliárd eurós költségvetéssel kalkulál, melynek 80 százaléka közpénzekből származna -- jelentette a PAP lengyel hírügynökség.
A lengyel törvényhozás 1994-ben alkotott törvényt a magánerős autópálya-építés ösztönzése érdekében, a bankok azonban túl kockázatosnak találták a csekélyebb forgalmú szakaszok finanszírozását, így aztán egyetlen kapavágás sem történt ebben a konstrukcióban. A korábbi séma kudarcából okulva tavaly szeptemberben módosították a törvényt, a közösségi és a magánszektor együttműködésére alapozó finanszírozás lehetőségének megteremtésével. A partnerségi program a költségek 50 százalékát az Európai Unió megfelelő forrásaiból várja, egyharmad részt vállalna magára a lengyel kormány, a maradékot pedig magánbefektetők állnák -- ismerteti a tervet a Warsaw Business Journal. A kormány egy Nemzeti Autópálya Alapot is létrehozott, a költségvetésből, a benzin fogyasztási adójából, privatizációs bevételekből és kötvénykibocsátásból teremtve forrásokat, ám ez is kevésnek bizonyulhat az építkezések felgyorsításához. A kritikusok szerint a közlekedési minisztérium bürökráciája nagyon lassan dolgozik, és nem biztosított a külföldi hitelek és egyéb források hatékony felhasználása sem. Nem tökéletes az együttműködés az autópálya-építésért felelős ügynökség és a közutakat felügyelő minisztériumi főigazgatóság között sem. Szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy az uniós forrásokat nem lehet "készpénznek venni".
Ennek ellenére a közelmúltban mintha felgyorsultak volna az események autópályaügyben. Júliusban egy 149 km-es szakasz építéséhez fogott hozzá egy svéd--osztrák társulás, míg jövő nyáron egy hasonló hosszúságú út építésébe vághat egy lengyel vállalat. Jövőre három koncessziós pályázat kiírását tervezik az illetékesek.
Lengyelországban csupán a Krakkó és Katowice közötti 60,9 kilométeres szakaszon kell útdíjat fizetniük az autósoknak. A szakaszt egy magánvállalkozásnak adták át működtetésre, koncessziós szerződéssel.
Csehországban a kabinet a választások közeledtével döntött úgy, hogy sajátos módon gyorsítja fel a pénzhiány miatt döcögő autópályaprogramot. A kabinet egy izraeli kivitelezőt kért fel, hogy egy, a Közel-Keleten és Ausztráliában kipróbált finanszírozási séma szerint építse meg az ország számára létfontosságú kelet--nyugati irányú, négysávos autópályát -- írja a Business Central Europe. Az 1,3 milliárd dolláros beruházás költségeiből 300-400 milliót saját forrásból, a maradékot bankhitelből fedezné a cég, a cseh állam pedig egyelőre meghatározatlan ideig -- mintegy 25-30 évig -- részletekben fizetne a működtető-kivitelezőnek. A szerződés -- melyet 2002 januárjában írnának alá -- lejárta után a pálya állami tulajdonba kerülne. A megállapodás tető alá hozása érdekében a parlament az utakról szóló törvényt is módosította a közelmúltban.
Jaromir Schling közlekedési miniszter védelmébe vette a tervet a pályáztatás hiányát kritizálókkal szemben. Mint mondta, az eljárás gyorsabb, olcsóbb és kevésbé bonyolult. A beruházásnak a jövőben mindenképpen átláthatóbbá kell válnia, mert a kormányzat abban reménykedik, hogy az Európai Beruházási Banktól (EIB) is kaphat hiteleket későbbi kifizetéseihez.
Csehország matricás rendszerben gyűjti az útdíjakat az autósoktól. Az idén ebből 1,6-1,7 milliárd korona (11,7-12,4 milliárd forint) bevételre számít a pénzügyminisztérium.
Szlovákia is európai források bevonására törekszik autópálya-építési tervei megvalósításához. Májusban Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter 34 millió eurós hitelmegállapodást írt alá az EIB-bel két új, négysávos szakasz építéséhez. A szlovák kormány összesen 67 milliárd korona (386 milliárd forint) felhasználsát tervezi a 2006-ig tartó időszakban az autópálya-hálózat 65 kilométerrel történő meghosszabbításához. A pénzből további 80 kilométernyi osztott pályás főútvonal és 20 kilométernyi bekötőút építésére is jutna. A kötvénykibocsátások és az EIB-hitelek mellett Szlovákia évi 500 millió koronára (2,88 milliárd forint) számít az EU előcsatlakozási alapjából, az ISPA-ból is.
Szlovéniában is ciklikusság figyelhető meg az autópálya-építésben. A nagy nekibuzdulásokat a forráshiány miatti kényszerpihenők szakították meg az utóbbi években. Az idén -- a kormány tervei szerint -- összesen 341 millió eurót fordítanak új szakaszok építésére, 130 milliót a benzin adójából, 97 milliót az útdíjakból, a maradékot különböző kölcsönökből és egyéb forrásokból. Ezáltal 6,32 kilométer autópályát, 8,1 kilométer főutat és 0,9 kilométer bekötőutat adhatnak át a forgalomnak. Emellett folytatódhat mintegy 10,7 kilométer autópálya és 89 kilométer főútvonal építése. A kormány a szlovén autópálya-társaság élére is új, háromtagú igazgatóságot nevezett ki, feladatuk az új fejlesztési program kidolgozása.
Romániának közel 7 milliárd dollárra lenne szüksége a következő 12 évben legfontosabb útvonalainak felújításához -- becsli a nemzeti útrehabilitációs stratégia. A finanszírozásból összességében milliárdos nagyságrendben részesedne az EIB, de jelentős hiteleket nyújtana a Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is. A 6741 kilométernyi utat érintő felújítás költségeinek fedezésében PHARE- és az ISPA-programokkal is számol a román kormány. Az autópályában nem bővelkedő országban a közelmúltban kezdtek hozzá a 225 km-esre tervezett Bukarest--Konstanca közötti szakasznak a fővárostól Cernavodáig tartó, 151 kilométeres részének építéséhez. A Rompres értesülése szerint síkvidéken 6, hegyvidéken 10-15 millió dollárba (1,694 milliárd, illetve 2,823-4,234 milliárd forint) kerülhet egy kilométernyi autópálya megépítése.