Nagyon kevés -- a több mint 40 ezer vállalkozás közül alig néhány száz -- az exportáló cégek száma Bács-Kiskunban. Király László György, az APEH megyei igazgatója a Világgazdaságnak azt mondta: 206-an tartoznak a kiemelt adózói körbe, s ezek közül 101 vállalkozás bonyolította le tavaly az EU-kivitel 86,5 százalékát. Az exportértékesítésnek amúgy 50,9 százaléka irányult az unióba, s ebben összesen 392 egyéni vagy társas cég játszott valamilyen szerepet.
A megye exportteljesítményének döntő, csaknem 80 százalékos hányadát olyan cégek bonyolították le, amelyek Kecskeméten és környékén működnek. Más felmérésekből kitetszik, hogy ez az M5-ös autópálya hatása is, hiszen a sztráda mágnesként vonzza a befektetőket. Mindenesetre Kecskemétről 56,5, Kalocsáról 2,7, Bajáról 5,1, Kiskunhalasról 7,1 milliárd forintos kivitelt realizáltak az unióba. Az exportot három ágazat határozta meg, és érdekesség, hogy az első helyen, 61,3 százalékkal, a feldolgozóipar volt, és minden más -- így az élelmiszer- is -- csak ezután következett. 2001-ben az EU-kivitel folyamatos növekedésnek indult, az első három hónap értékesítési indexe például 27,5 százalékkal haladta meg a tavalyi szintet.
A külkereskedelmi forgalom másik pillére az import, amelynek 44,2 százaléka származott tavaly az EU-tagországokból, s az összbehozatal kétharmadát bonyolította le a már említett kiemelt adózói kör, és kecskeméti cégeké volt az import 78,1 százaléka. 2001-ben rendkívüli mértékben megugrott a behozatal, januárban kétszeresét tette ki a bázisidőszakénak, és az első negyedévben összesen 46,4 százalékos bővülést regisztráltak.
A koncentráció más összefüggésben azt jelenti: az összes közül mindössze 42 cég forgalmazta a teljes kivitel 86,3 százalékát, míg az importnál 21 cég bonyolította le a behozatal több mint a felét. Mindamellett az export és az import Bács-Kiskunban olyan tevékenység, ami csak a legnagyobb cégekre jellemző.