A szaktárca elállt attól a korábbi szándékától, hogy bevonja a termékdíjasok körébe az információhordozó papírokat. Az utolsó változat szerint jövőre kilónként 6,2 forint lett volna a díj. Ez a terv a szakma ellenállása miatt hiúsult meg -- tudta meg lapunk. Az Európai Unió e témában készülő direktíváját az érintettek oly módon próbálják "kivédeni", hogy jelentős szerepet vállalnak a kibocsátott információhordozók (melyek nagy része sajtótermék) meghatározott százalékának begyűjtésében, illetve hasznosításában.
A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) mindvégig következetesen ellenezte az információhordozó papírok termékdíjas körbe vonását. Ez a sajtótermékekre évente 750-800 millió forintos terhet rótt volna. A szakminisztérium végül is elfogadta az egyesület érvelését, mely szerint az intézkedésnek inflációgerjesztő hatása lett volna, s a végfogyasztó, azaz az olvasó látta volna kárát. Pető János főtitkár lapunknak elmondta, a szervezet a jövőben jelentős szerepet vállal a környezettudatos magatartás kialakításában, valamint részt vesz a papírláncban (a visszagyűjtésben és hasznosításban) eddig "nem túlzottan" érdekelt felek bevonásában.
A tervekkel ellentétben a festékek, lakkok hígítóival és oldószereivel sem bővül jövőre a termékdíjasok száma. A módosító javaslat e kör bevonását 2003-ra tervezi, kilónként 200 forintos díjjal. Így 2002-ben a környezetvédelmi alap célelőirányzat -- az információhordozók és a hígítók termékdíjasításából tervezett -- bevétele nem nő a korábban számított 4,5-5 milliárd forinttal. Jövőre tehát semmilyen változást nem hoz a termékdíjtörvény.
A jövő keddi kormányülésre szánt módosító javaslat ugyanakkor 2003-tól jelentősen befolyásolná a csomagolásban érintett vállalkozások számát (tízezres nagyságrendűre nőne a kör) és üzletvitelét. A jogszabályban ugyanis a csomagolóeszközök fogalmát felváltaná a csomagolás. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy a gyártótól a felhasználóhoz kerülne a termékdíj-fizetési kötelezettség, s a dugó, a kupak és a címke is termékdíjas lenne.
A tervek szerint mentességet élvezhetnének ugyanakkor azok, akik teljesítik a csomagolási anyagokkal kapcsolatos visszagyűjtési és hasznosítási kötelezettséget. Az uniós környezetvédelmi csatlakozási fejezet lezárásakor Magyarország vállalta, hogy fokozatosan növeli ennek arányát, ami 2005-re eléri az 50,2 százalékot. Ez azt jelenti, hogy erre az időpontra 120 ezer helyett négymillió lakostól gyűjtik szelektíven a hulladékot -- hívta fel a figyelmet Viszkei György, a Csomagolási Szövetség főtitkára.
Az uniós gyakorlathoz igazodva a szaktárca egyetért egy koordináló szervezet létrehozásával, amely licencdíj fejében átvállalná, hogy megszervezi a csomagolóanyagok visszagyűjtését és hasznosítását. Szakértői becslések szerint a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása évente mintegy 5-6 milliárd forintba kerülne, ami közel annyi, mint a csomagolóanyagok éves termékdíja. A szakma azt szeretné elérni, hogy ezt az összeget ne kelljen termékdíjként befizetni. Számottevően meggyorsítaná ugyanis a folyamatot, ha ezt a pénzt a szelektív gyűjtés és hasznosítás megszervezésére, megvalósítására fordíthatnák.