BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kudarcot vallott exportoffenzíva

A statisztikai adatok tanúsága szerint nem hozott eredményt az az "agrárexport-offenzíva", amelyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megelőző vezetése folytatott távoli piacokon. A magyar kivitel szinte kivétel nélkül csökkent az érintett országokba, ami nem mondható el az onnan származó importra.

Miközben a hazai élelmiszer-kivitel az idei első öt hónapban szerény, az átlagot jóval alulmúló mértékben növekedett, feltűnően visszaesett azokon a piacokon, amelyeket a külügyi és a gazdasági tárca perspektivikusan fontosnak ítél, s amelyeket az agrártárca volt felső vezetése -- részben költséges kiutazásokkal -- megpróbált "megdolgozni". Minderről egyértelműen tanúskodnak a Gazdasági Minisztérium statisztikai adatai.
Az élelmiszer, ital, dohány árufőcsoportba tartozó termékek teljes exportja ez év január--májusa között 798 millió dollárt tett ki. Ez azonban az előző év azonos időszakában mért teljesítmény 104,8 százaléka, a növekedés tehát mindössze 4,8 százalékos. Ám ebben az időszakban Argentínába egy centnyi magyar élelmiszer sem került, Brazíliába is mindössze 0,3 millió dollárnyi (ez egyébként az előző évi bázisnak csupán 69,1 százaléka). Chilébe alig 0,1 millió dollárt sikerült eladni e termékekből (59,4 százalék), Kolumbiába és Venezuelába pedig a nullával volt egyenlő az export.
Nem mondható ugyanez el az importról e relációkban. Brazíliából származó behozatalunk például 60,7 millió dollár volt, ami az előző évi azonos időszakban mért teljesítmény 120,4 százaléka, vagyis az import 20,4 százalékkal nőtt.
Nem javult az élelmiszer-kivitelünk helyzete Ázsiában sem. Dél-Koreába az idei első öt hónapban mindössze 6,7 millió dollár értékben tudtunk szállítani (32,4 százalék), Szingapúrba 0,1 milliós volt a kivitel (74,9 százalék), míg Thaiföldre a 100 ezer dollárt sem érte el (65,9 százalék). Hongkongba 1,6 millió (91,2 százalék), Szingapúrba 0,1 millió értékű magyar terméket sikerült eladni (74,9 százalék). Az egyetlen kivétel a korlátlan felvevőképességű Japán, ahová tavaly 24 millió dollárra nőtt kivitelünk e termékfőcsoportban. Ez egyébként nagyrészt annak köszönhető, hogy megoldás született a húsbevitelt akadályozó korlát megszüntetésére.
Esetenként akár 50 százalékkal is visszaesett kivitelünk számos arab országba is. Az Egyesült Arab Emírségek, Szíria, Jordánia, Kuvait, Libanon, Egyiptom -- korábban hagyományos piacaink -- az idei első öt hónapban egytől egyig kevesebb magyar élelmiszert vásárolt. Üde kivételnek számít Szaúd-Arábia, még akkor is, ha az oda irányuló exportunk e termékfőcsoportban gyakorlatilag csak stagnált.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.