Tárcakörözésen van az egészségügyi intézmények átalakítását és az orvosok jogállását szabályozó törvényjavaslat, ami várhatóan az idén az Országgyűlés elé kerül. A törvény elfogadását követően gazdasági társaságokká alakulhatnak az egyetemi klinikák és a kórházak, az orvosok pedig választhatnak a közalkalmazotti vagy a szellemi szabadfoglalkozású státus között.
A Debreceni Egyetem szerint ha a kht. az alapításkor megkapja a gyógyításhoz szükséges ingatlan és ingó vagyont, annak működtetése érdekében a vagyon 30 százalékát kitevő készpénzt is kell kapnia. Az egyetem vezetői nem tartanák szerencsésnek, ha az új társasági formában a tulajdon részaránya meghaladná az 50 százalékot. Ugyanakkor fontos lenne, hogy az Egészségügyi Minisztérium és a helyi önkormányzat is a tulajdonosok között legyen. Szerintük javítaná a költséghatékony gyógyítást, ha az egyetemi dolgozók -- nem ingyen -- résztulajdonossá válhatnának. A minisztérium jogszabálytervezete egyébként kimondja: ha a dolgozók negyede a létrejövő társaságban vagyonrészt kíván szerezni, azt a munkavállalói résztulajdonosi programról (mrp) szóló törvény szerint megteheti.
Szakemberek attól tartanak, hogy az orvosi egyetemek oktatási és kutatási tevékenységének kht.-be terelése kétségessé teszi a magyar diplomák nemzetközi elismertségét. Ezért a képzés minőségi követelményeinek betartása szempontjából fontosnak tartanák, ha a vezető oktatók az átalakulást követően is főfoglalkozású, a többi oktató részállású egyetemi közalkalmazott maradna, és a kht.-ben megbízási vagy vállalkozási szerződésben dolgozna.
A Semmelweis Egyetem vezetői arra hívják fel a figyelmet: az intézmények működési formáinak változása a finanszírozás javítása nélkül nem hoz változást, szükség van az ágazat konszolidációjára. Ez a szakminiszter szerint első lépésben legalább 300 milliárd forintot igényel.
A Magyar Orvosi Kamara azt javasolja: az egyetemi klinikák az egészségbiztosítótól kapott gyógyítási bevételükből maguk gazdálkodhassanak, s munkájukat az egészségügyi tárca felügyelje. Az orvosegyetemek dolgozóinak többsége egyébként a gyógyítás specialitása miatt sosem támogatta, hogy az intézményük az oktatási tárcához kerüljön. Az univerzitásokba való bekényszerítésük pedig csak tovább nehezítette anyagi helyzetüket. Az oktatás költségét ugyanis az Oktatási Minisztérium, a gyógyításét a biztosító állja, ám a forrásallokálás megoldatlan. Ezen javíthat, ha ismét az Egészségügyi Minisztérium felügyelné az egyetemeket.