A gazdagság az ország északkeleti részében a legnagyobb, de ez a térség vesztett előnyéből a gazdaságilag élénk délkeletre és nyugatra vándorlók következtében. Az átlagos éves jövedelem 41 343 dollár volt tavaly. A 25 évnél idősebbek 84 százaléka középiskolát végzett, és 25 százalékuknak van legalább főiskolai oklevele. 1990-ben ezek aránya 75 és 20 százalék volt. A háztartások több mint 90 százalékának van kocsija, 18 százalékának három vagy több. A dolgozók 66 százaléka egyedül megy autón munkába. Ez 3 százalékos növekedést jelent. New York az első állam, ahol átlagosan 30 percnél messzebb laknak a munkahelyüknél.
A szegények aránya majdnem 13 százalék, valamivel kisebb, mint tíz évvel korábban, de az adatok pontosan nem hasonlíthatóak össze. A családok 17 százaléka kap valamilyen közületi segélyt. 530 000 házban nincs vízvezeték, 3,2 millióban nincs telefon, mindkét szám sokkal kisebb, mint 1990-ben. Az unokáikkal együtt lakó nagyszülők 42 százaléka neveli a kicsiket, egyharmaduk öt vagy több éve.
A most közzétett adatokból kitűnik, hogy a gyarapodó munkahelyek vonzzák a bevándorlókat. A 30,5 millió, külföldön született lakos körülbelül 44 százaléka, azaz 13,3 millió a 90-es években érkezett. A 281,4 millió lakos 11 százaléka bevándorló, a 30-as évek óta ez a legnagyobb arány.
A latin eredetűek száma, 1990-ben, 22,4 millió volt, tavaly 35,3 millió. A hivatal közleménye szerint az összes latin fele Kaliforniában és Texasban lakik. Kaliforniában a lakosok körülbelül 40 százaléka nem angolul beszél otthon. Illegálisan 8-9 millióan élnek az Egyesült Államokban, ebből 4,5 millió mexikói. A bevándorlási hivatal mintegy 1,5 millióval kevesebbről tud.
A statisztikusok arra kérik a kongresszust, hogy az eddig tízévente készülő részletes adatgyűjtés helyett évente készüljön -- a mostani kérdésekkel -- felmérés 700 000 háztartás adatai alapján, a tízévenkénti népszámlálással párhuzamosan. Az évenként részletes kikérdezés ily módon "gördülő évi népszámlálásnak" felelne meg -- írja a The New York Times.
A kérdőív olyan friss oktatási, lakás-, népesedési és munkába járási adatokat tartalmaz, amelyeket -- durva becslések helyett -- a szövetségi, állami és helyi hatóságok felhasználhatnának környezetvédelmi, útépítési, egészségügyi és szociális gondozási feladataik tervezésénél. Az új módszer a szegény helyi hatóságokat néhány év múlva pontos adatokkal látná el a tízéves periódusokon belül. Egyes törvényhozók viszont attól félnek, hogy ez a módszer más adatgyűjtéseket ismételne, vagy sértené az állampolgárok személyiségi jogait.