Az elnöki döntéssel rendelkezésre bocsátott szövetségi pénzügyi források felhasználása révén jelentősen felgyorsulhatnak a beteg vagy hiányos emberi szervek pótlását célzó sejt- és szövettenyésztési kísérletek, amelyekkel olyan betegségek válnak gyógyíthatóvá, mint a cukorbaj, az Alzheimer- és a Parkinson-kór, a gerinc- és egyéb idegrendszeri károsodások. Egy, a Bloomberg hírügynökség által idézett szakember szerint 5--10 éven belül juthat a dolog terápiás stádiumba. A test sérült vagy elhalt részeinek pótlására a megtermékenyítés utáni, egészen korai embrionális stádiumban lévő őssejteket használnak majd, amelyekből gyakorlatilag a szervezetben lévő, mintegy 200-féle szövet bármelyike létrehozható.
Az eddig csak magánlaboratóriumokban és -klinikákon folytatott kutatások állami fejlesztéssel és támogatással való kiegészítését George W. Bush egy -- óriási várakozások által megelőzött és országosan közvetített -- tévébeszédében jelentette be. Ebben az elnök eleve egy szűk körre, már létező, 60 körüli tenyészetre -- vagy őssejtláncolatra (embryonic stem cell line) -- korlátozta a szövetségi pénzügyi támogatás felhasználhatóságát, amelyeknél már korábban eldöntötték az emberi életté válás folyamatának megszakítását. Ezzel a döntéssel George W. Bush a pártjának és az amerikai szavazóbázis legkonzervatívabb részének súlyos ellenvetéseit akarta megelőzni.
A korlátozás folytán jelenleg felhasználhatatlanok maradnak azok a korai embriók, amelyek a művi megtermékenyítési programok keretében halmozódtak fel nagy számban az amerikai klinikákon. Tilos továbbá olyan őssejttenyészetekkel kísérletezni, amelyeknél az embriót emberi klónozással hozták létre. Ez utóbbit jeleneleg csak brit jogszabály engedélyezi, az amerikai képviselőház egy minapi határozatával viszont tilalmat rendelt el, amelynek a fenntartását az elnök is támogatja.
Bush döntésével kapcsolatban hírügynökségek emlékeztetnek az elnöknak a kampányban és a beiktatása után tett nyilatkozataira, amelyben mereven elzárkózott az őssejtkutatások állami támogatásától. Utóbb azonban óriási nyomással kellett szembenéznie a jóváhagyás mérlegelése során. A tudományos szféra sürgette az állami pénzek felszabadítását, amit sok kutató esetében az egzisztenciális kényszer is indokolttá tett. Különösen sürgetően léptek fel a jelenleg kilátástalan helyzetben lévő, de a kísérletek nyomán esetleg gyógyítható betetegek képviselői, rajtuk kívül a szenátusban is összejött egy 60 százalék körüli támogatottság, főleg a demokraták köréből. A képviselőházban azonban saját pártjának prominens személyiségei is szembefordultak az elnökkel. A Washington Post szerint a megosztottság az elnöki stábban is fellelhető, csakúgy mint a közvéleményben.