Ami a magyar makrogazdasági adatokat illeti, a hét elején csupa kellemes hír látott napvilágot. A Központi Statisztikai Hivatal szerint a mezőgazdasági termelői árak körében igen gyors dezinfláció figyelhető meg, ami az élelmiszerárak alakulására is erősen kihathat. Júliusban 10 százalékponttal csökkent a 12 havi termelői árindex, és így már alacsonyabb az élelmiszerárak drágulási üteménél. Év végére a termelői árak az egy évvel korábbi szintre süllyedhetnek, sőt egyes hazai piaci elemzők szerint az sem lehetetlen, hogy jövőre éves alapon már visszaesést figyelhetünk meg az élelmiszerárak körében is.
Kedden az is kiderült, hogy nem csupán a júliusi termelői, hanem az augusztusi fogyasztói árak esetében is erőteljes a növekedési ütem csökkenése. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy 12 hónapon kívülre került az élelmiszerárak megugrásának első, legjelentősebb szakasza. Utólag az mondható el, hogy az elmúlt egy esztendő egy elkülönült szakasza volt a hazai inflációs trendnek. Az élelmiszerárak korrekciója után azonban a gazdaság visszatért a korábbi folyamatok szabta mederbe: az augusztusban 8,7 százalékos infláció pontosan akkora, mint amit az elemzők 2000 júliusára vártak.
A magyar gazdaság sikerágazatának számító idegenforgalom adatai szerint az év első hét hónapjában a külföldi érdeklődés növekedése messze felülmúlta a belföldi turizmus szűkülését. A folyó fizetési mérlegben bő másfél milliárd euró az idegenforgalmi többlet.
Lendületben az építőipar
A héten megjelenő makrogazdasági mutatók elsősorban a hazai konjunktúra alakulásáról adnak majd képet. Igaz, a végleges júliusi fizetési mérleget is holnap hozza nyilvánosságra a Magyar Nemzeti Bank, ez azonban nem szokott jelentősen eltérni az előzetesen közölt adatoktól. Ha hihetünk a két héttel ezelőtt megjelent számoknak, kifejezetten kedvező külső egyensúlyi viszonyok mellett indult a második fél év. Az árumérleg és a szolgáltatások egyenlege egyaránt jobb helyzetben van, mint tavaly ilyenkor, pedig 2000-ben is igen jó évet zárt a folyó mérleg.
A szintén kedden megjelenő júliusi létszám- és kereseti adatok vélhetően arról számolnak majd be, hogy a magyar gazdaságban továbbra is magas a bérkiáramlás. Sőt, a dezinfláció miatt a kimutatott reálbér-növekedés valószínűleg még magasabb lesz, mint egy hónappal korábban. A minimálbéren bejelentett munkavállalók "papíron" óriási keresetnövekedése azonban olyn mértékben torzítja a statisztikát, hogy az gyakorlatilag hasznavehetetlen. A valós reálbér-emelkedés 2-2,5 százalék körül lehet, ami az év végéig minden bizonnyal növekedni fog.
Az építőipar tavasz végén robbanásszerű emelkedést mutatott, és a korábbinál nagyobb lendület még júniusra is megmaradt. A rendelésállományok is arról árulkodnak, hogy az ágazati konjunktúra több területen (lakás, üzletközpontok, bevásárlócentrumok) is folytatódik, tehát a szerdán megjelenő júliusi adatok a szakértők szerint továbbra is gyors növekedést mutatnak majd.
A külföldi események közül feltétlenül említést érdemel, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ma hozza hivatalosan nyilvánosságra éves jelentését. Bár már több információ kiszivárgott, az intézmény elemzésére mindig odafigyelnek a világgazdaság döntéshozói. A török parlament (szintén mai) rendkívüli ülése azért érdemel figyelmet, mert a gazdasági reformokról történő szavazás visszahozhatja a külföld bizalmát az ázsiai ország, illetve a feltörekvő piacok iránt egyaránt.