Amerika hosszú háborúra készül a terrorizmus ellen

Az FBI és társszervezetei eddig 25 embert állítottak elő és hallgattak ki a múlt keddi terrortámadások nyomozása során, két személyt letartóztattak, de egyelőre nem hoztak nyilvánosságra olyan adatot, amely bizonyítaná, hogy a szálak a szaúdi származású milliárdoshoz, az Afganisztánban rejtőzködő Oszama bin Ladenhez vezetnének. Ennek ellenére Bush őt nevezte meg a támadások "fő gyanúsítottjának"; Dick Cheney alelnök szerint pedig Bin Laden "kétségtelenül részese" a New York-i és washingtoni célpontok ellen elkövetett gyilkos és öngyilkos támadásoknak.
Az alelnök Afganisztánt is megnevezte egy tegnapi tévéműsorban mint azt az országot, amely menedéket nyújt Bin Ladennek, s ezért amerikai megtorlással kell számolnia. Mindketten értésre adták, hogy nem egyszeri csapásról, hanem elnyúló, évekig tartó erőfeszítésről lesz szó ebben az újfajta háborúban. Az elnök azt is közölte, hogy a határellenőrzés megszigorodik, nehezebb lesz az utazás. Cheney arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a háború nem irányul az iszlám vagy az arab emberek ellen.
Pakisztán azután intézte Bin Laden kiadatására vonatkozó háromnapos ultimátumát Afganisztánhoz, hogy elnöke, Pervez Musarraf hosszasan beszélt telefonon az amerikai elnökkel. A 140 milliós iszlám ország még mindig amerikai szankciós rezsimben van az elnököt hatalomra segítő katonai puccs miatt, s kormánya ennek feloldását, esetleg a segélyek felújítását reméli attól, hogy eleget tesz az amerikai "kívánságlistának": megnyitja légterét az amerikai légierő előtt, lezárja afganisztáni határát, megosztja hírszerzési értesüléseit. Musarraf azzal állt rá a kérések teljesítésére, hogy India és Izrael nem bonyolódik bele az akcióba, és amerikai földi erők nem lépnek az ország területére.
A remélt nemzetközi koalíció másik kulcsfontosságúnak számító állama, Oroszország egyelőre visszalépett a kezdeti elköteleződéstől: Anatolij Kvasnyin vezérkari főnök szerint oroszok nem fognak katonai akcióban részt venni, Szergej Ivanov védelmi miniszter pedig kizárta, hogy a NATO a volt szovjet köztársaságok területéről indítson támadást Afganisztán ellen.
Rendkívüli izgalmakra és forgalmi csúcsra van kilátás az amerikai tőzsdék többségének mai újranyitásakor -- az optimista várakozások szerint a nyitásban csökkenő árakat a nemzeti öntudat által vezérelt befektetők feljebb hajtják a nap folyamán. Szakértők azonban arra is figyelmeztetnek, hogy az ilyen emelkedés nem lehet hosszú életű.
A NYSE számítógépes és hírközlő rendszereit szombaton letesztelték, és Richard Gasso tőzsdeelnök szerint "minden jól működik". A CNN mégis arra hívja föl a figyelmet, hogy a telefonvonalak 20 százaléka nem működik, és bajok vannak az áramszolgáltatással is. A látogatók galériáját megnyitják ugyan, de a beléptetést megszigorították.
A technikai feltételek bizonytalanságán túl a kereskedésben való fizikai részvétel is kérdéses. A tőzsde mindössze öt háztömbre fekszik attól, ami egy héttel ezelőtt még a Világkereskedelmi Központ volt; ebben az övezetben csak gyalogosan lehet közlekedni, tilos a magánautó-forgalom; a földalattit úgy-ahogy helyreállították, és megnyitották azt a megállót, amely a tőzsdét is kiszolgálja. Illetékesek azt remélik, hogy 3000 tőzsdeügynök és az intézmény 1500 fős kiszolgálószemélyzete el tud jutni az épülethez; Gasso a mai látogatók számát meglehetősen tág határok, 20--75 ezer közöttre várja.
Miközben a tőzsdeelnök normális kereskedelmi napra számít, az már bizonyosnak látszik, hogy az amerikai költségvetés prioritásai át fognak rendeződni. Az idei költségvetési évre megszavazott 20 milliárdos haditöbbleten felül a jövő évben újabb katonai célú átcsoportosításokra lehet számítani -- értesült a Financial Times. A brit üzleti napilap úgy tudja, hogy legalább egy évre lekerül a napirendről több egészségügyi és szociálpolitikai törvény tervezete, így az idősek gyógyszerár-támogatása is.
Újabb árhullámot indított az olajpiacokon annak lehetősége, hogy az USA ellencsapásai érintik a világ olajellátásának mintegy harmadát adó Közel-Keletet is. A most 30 dollár közelébe szökött nyersolajárak az 50 dollárt is elérhetik, ha a térség olaját nélkülözni lesz kénytelen a piac. Ám ha nem szűkül a kínálat, s figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú előrejelzések kisebb keresletet és gyengülő árakat sugallnak, az ártrend megfordulhat. A katonai készülődés az üzemanyagárakban, mindenekelőtt a kerozinéban is érződik, annak ellenére, hogy rövid távon a polgári személyszállítás megtorpanásához vezethet a feszültség.
A nyugtalanság részben átterjedt a nemes- és színesfémpiacokra is. Az agrárárak többsége, így a búzáé, viszont újra lejtőre csúszott. A kávé-, kakaó- és cukorpiacon némi pezsgést hozhat a New York-i szaktőzsde mai újraindítása.