A második negyedévben 0,1 százalékkal bővült az euróövezet bruttó hazai terméke az év első három hónapjához képest -- közölte szerdán az Eurostat. Az adat összhangban van az elemzői előrejelzésekkel. Az Európai Unió statisztikai hivatala az első negyedévre vonatkozó adatát ugyan 0,6-ről 0,5 százalékra korrigálta, a visszaesés azonban így is tetemes -- írja a Reuters.
A növekedés egyedül a lakossági fogyasztás 0,6 százalékos bővülésének köszönhető. A beruházások értéke 0,8, az export 1,2 százalékkal esett vissza az első negyedévhez viszonyítva. Az import 0,6 százalékkal lassult.
Wim Duisenberg, az ECB elnöke már tegnap óva intett a terrorcselekmények kapcsán az elhamarkodott, a pánikot fokozó monetáris lépésektől, ezért az elemzőket nem érte váratlanul, hogy a bank változatlan szinten hagyta irányadó kamatlábát. Az ECB egyúttal jelezte, kész más vezető jegybank>okkal együttműködve kivédeni a káros következményeket. Pedro Solbes, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa szerint a terrortámadások ugyan befolyásolják a fogyasztást az Egyesült Államokban, de az amerikai és az európai gazdaság egészére csak korlátozott hatással lesznek.
Közgazdászok nem zárják ki, hogy az ECB-vel ellentétben az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed tovább mérsékelje irányadó kamatlábát, akár már a nyílt piaci bizottság október 2-i ülése előtt. A vezető jegybankok tegnapi összehangolt, 120 milliárd dolláros likviditási injekciója után a Fed és az ECB 30 napra szóló swap megállapodást kötött. Ennek keretében a két fél 50 milliárd dollárt, illetve ennek megfelelő értékű eurót biztosít partnere számára, ha likviditási problémák jelentkeznének a bankszektorban.
Norbert Walter, a Deutsche Bank vezető közgazdásza szerint nem kerülhető el az Egyesült Államokban a gazdasági visszaesés a második fél évben. Bár a világgazdaságot nem fenyegeti recesszió -- mondták német gazdaságkutatók a Handelsblattnak --, az amerikai fellendülés késése Európa gazdaságait sem hagyja érintetlenül.
A The Wall Street Journal Europe által megkérdezett közgazdászok szerint a döntő tényező az amerikai fogyasztók, illetve a politikusok reagálása lesz (VG, 2001. szeptember 13.). A lap az Öböl-háborút idézve emlékeztetett rá, hogy a fogyasztói bizalom a határozott és sikeres katonai fellépés láttán alig egy hónappal a szárazföldi hadműveletek megkezdése után visszatért az iraki invázió előtti szintre.