A Belügyminisztérium (BM) nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára lapunk kérdésére elmondta: a tervezet értelmében az uniós integrációt követően jelentősen felgyorsulhat és kiterjedhet az együttműködés a többi tagállam nyomozó szerveivel.
A tervezet várhatóan előírja, hogy a rendőri szervek milyen feltételekkel -- például csak az együttműködésért felelős hatóságok értesítésével -- követhetik az országhatáron át is a bűnözőket. Továbbá azt is, hogy minden esetben kötelesek a helyi hatóság részvételét kérni az akcióban. A közös nyomozó csoportok nem állandó egységként működnének, hanem egy-egy adott ügy kapcsán ad hoc jelleggel állítanák fel őket. Az egységeket mindig annak az országnak a nyomozói vezetnék -- a helyi jogszabályoknak megfelelően eljárva --, amely a legérintettebb az ügyben, s amelynek területén folyik az eljárás. Az EU-n belül már működő hasonló közös egységek információkat és szakmai segítséget kérhetnek az Europoltól, de a központi uniós rendőrszerv maga is kezdeményezheti közös nyomozó egységek létrehozását.
Az információk, eszközök és tanúk átadásával kapcsolatos együttműködés során a magyar hatóságoknak szintén a hazai jog alapján kell majd eljárniuk. Ugyanakkor az ügyészi engedélyhez kötött információszolgáltatás felgyorsítása érdekében az is felvetődött, hogy -- a bírói rendszer mintájára -- ezen a területen is bevezetnék a kijelölt ügyész intézményét. A kijelölt ügyésznek a nap 24 órájában elérhetőnek kellene lenni annak érdekében, hogy az ügyészi engedélyhez kötött esetekben se akadályozza a nyomozást az eljárás lassúsága.
Az együttműködés jogi alapját a tervezet teremtené meg, de -- a tagállamok egymástól sok ponton eltérő jogrendszerei miatt -- a szisztémát csak a tagállamokkal külön-külön megkötött kétoldalú megállapodásokkal lehet majd működőképessé tenni. A BM helyettes államtitkára szerint Magyarország számára ebből a szempontból -- egyetlen EU-tag szomszédként -- az Ausztriával megkötendő egyezmény a legfontosabb, ezért a két ország között már közel egy éve megkezdődtek az előzetes egyeztetések. A szerződés -- többek között -- várhatóan részletesen szabályozza, hogy a nyomozók magukkal vihetik-e fegyverüket a másik országba, illetve hogy milyen mélységig követhetik a bűnözőket a másik ország területén.
A bűnügyi együttműködés jelentős fejlesztéseket tesz szükségessé az erre a célra létrehozott rendőri szerveknél. A nyomozó hatóságok közötti kooperációt, valamint az Europol munkájában való részvételt az ORFK irányítása alatt tevékenykedő Nemzetközi Bűnügyi Együttműködései Központ (Nebek) irányítja majd, amelynek jelenlegi 60 fős létszámát -- a közös ügyek számának emelkedésével párhuzamosan -- várhatóan nagyságrendekkel meg kell növelni. Az országos szintű kooperációt az úgynevezett kontaktpontok hálózata fogja kiegészíteni, amelyek a helyi, illetve regionális szintű együttműködést koordinálják majd a szomszédos tagállamok társszervei között. A tervek szerint először az osztrák határ mentén állhat fel két vagy három kontaktpont, majd ezt követheti a többi leendő EU-tag szomszéddal közös határok mentén létrehozandó újabb egységek felállítása. Az első ilyen pont csírájaként Hegyeshalom--Nickelsdorfban június 1-jén már megkezdte működését az első közös oszták--magyar egység.