Ha nincs tőkemegtérülés, rablás van

A kormány által a héten elfogadott törvényjavaslat szerint nonprofit formában, közhasznú társaságként működhetnének a közszolgáltatást végző kórházak, külső forrásokat vonhatnának be, hitelt vehetnének fel, és profitorientált cégekkel alvállalkozói szerződést köthetnének. Az orvosok közalkalmazottként, vállalkozóként vagy szellemi szabadfoglalkozásúként gyógyíthatnák a betegeket -- mondta a Világgazdaságnak Ivády Vilmos. A szaktárca helyettes államtitkára a finanszírozási helyzet javulását, az egészségügyi vagyon gyarapodását, a privatizáció szabályozását várja a törvénytől.
A Magyar Kórházszövetség elnöke helyesli, hogy jogszabályban garantálnák: az átalakulást követően is csak a gyógyítási célra használható az egészségügy célvagyona. Ám mivel a kabinet az elé került törvénytervezetet -- az ágazat többi érdekvédelmi szervezetéhez hasonlóan -- nem látta, Ajkay Zoltán csak reménykedik, hogy figyelembe vették a szövetség korábban kifejtett véleményét. Elfogadhatatlan lenne a számukra, hogy különbséget tegyenek a vállalkozó, a szabadfoglalkozású és a közalkalmazottként gyógyító orvos között. Az előzők vállalkozóként és részállású alkalmazottként is szabadon szerződhetnének a kórházakkal, a közalkalmazottak viszont magánorvosként nem dolgozhatnának. Ivády ezzel kapcsolatban megjegyezte: a háromféle státus közül bárki belátása szerint választhat, az is előfordulhat, hogy egy kórházi osztályon többféle jogviszonyban dolgozzanak a doktorok.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) az elmúlt tíz évben kénytelen volt tudomásul venni, hogy a közalkalmazott orvos nem számíthat jövedelmének növelésére, ezért fogadta el a szabad vállalkozási formákat a gyógyításban is -- mondja Kupcsulik Péter elnök. Ismételten felhívják Mikola István miniszter figyelmét: ne a foglalkozási formákról, hanem az orvos jogállásáról alkossanak törvényt. Azt is kérik, hogy a MOK kapjon jogosultságot a vállalkozó orvosok gyógyítási díjtételeinek országos szinten való meghatározására.
Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke úgy látja, hogy a kormány által pártolt törvényjavaslat számos kérdést -- köztük a magánszféra, az egyház szerepét, az állami felelősséget -- nem tisztáz. Kökény Mihály ezért azt javasolja, hogy a törvényjavaslatot a parlamenti beterjesztés előtt bocsássák társadalmi vitára. Lényegesnek tartja, hogy az átalakítás előtt konszolidálják az ágazatot, amihez -- szerinte -- első lépésben legalább 100 milliárd forintra lenne szükség. Úgy tudja, jelenleg mintegy 25 milliárdos adóssággal küszködnek a kórházak, s a lerobbant kórházakért nem kapkodnak majd a befektetők.
Így gondolja ezt Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes is, aki elmondta: a jelenlegi törvények is lehetővé teszik a kórházak privatizációját, s azzal próbálkozott a főváros is, de a 19 kórházának rendbetételéhez 6 milliárd forint kellene. Tervük, hogy szeptember végén -- kísérletképpen -- a Szent Imre Kórház 60 ágyas pszichiátriai részlegét -- a tulajonjog fenntartásával -- egy nonprofit alapítvány használatába adják, 70 millió forintos felújítást követően. Az alapítvánnyal kötött szerződésben az önkormányzat átruházta a betegellátási felelősségét is, amit a vállalt feladat nem megfelelő ellátása esetén visszavehet.
Ivády Vilmos egyetért azzal, csak akkor jön tőke az ágazatba, ha megteremtik az amortizáció fedezetét. Ha nincs megtérülés, rablás van -- mondja. Szerinte minimálisan 50 milliárd kellene. De azt is mondja: ekkora összeg a különféle alapítványi és egyéb pénzek formájában most is cirkulál az egészségügyben. Cégek és magánszemélyek milliárdos értékű eszközöket ajándékoznak, csak nem mindig oda, ahova kellene. Az amortizáció fedezetét egyébként OEP-apanázzsal juttatná el az intézményekbe.
Zoltán György -- a hazai vesebetegek 43 százalékának művesekezelését végző Fresenius magáncég igazgatója -- szerint az OEP-pénz most nem fedezi az amortizációt, s azon -- önmagában -- a kórházak működési formájának változtatása nem segítene, elkerülhetetlen az ágazat konszolidációja. Cége az elmúlt 8 évben 11 milliárdot fektetett be a magyarországi műveseállomások kiépítésébe. A betegek 90 százalékának kezelését magánvállalkozások végzik. Nekik köszönhető, hogy megszűnt a betegek várólistája. E cégek egyébként 30--50 évre bérbe vették a kórház egy-egy részlegét vagy a földterületét, s a tartós bérleti viszony leteltével az épület az önkormányzatoké lesz.
Az orvosi kamara azt javasolja, hogy a nonprofit formában működő intézmények szakmai munkáját olyan, a főorvosokból álló testület irányítsa, amelynek a munkatársak kinevezésében, a különféle beruházásokban döntési joga van. A köztestület szerint az orvosokat kell olyan helyzetbe hozni, hogy az új körülmények között hitelképesek legyenek, és a szellemi tőkéjüket saját maguk tudják forgatni.