Lassulás és stabil külső egyensúly

Korántsem okoztak a fizetési mérlegadatokhoz hasonló meglepetést az előzetes GDP-növekedési, illetve beruházási adatok. A második negyedéves 4 százalékos gazdasági bővülés egyértelmű bizonyíték arra, hogy csökken a lendület. A kormány 4,5, az elemzők inkább a 4 százalékhoz közeli éves GDP-növekedésre számítanak. Amennyiben ezek a prognózisok valóra válnak, Magyarországon idén jóval kisebb lesz az ütemvesztés, mint a fejlett nyugati államokban. Ennél kellemetlenebb, hogy a beruházások dinamikája erőteljesen lelassult. A második negyedévben gyakorlatilag csak az állami és az ingatlanberuházások nőttek számottevően, a feldolgozóiparban például csak jelképes volt a bővülés.
Még kiábrándítóbb a júliusi ipari teljesítmény, amely alig haladja meg az egy évvel ezelőttit. Sovány vigasz, hogy júniust illetően még ennél is rosszabb teljesítményről számolt be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Bár a szakértők nem tartanak ágazati recessziótól, a lassulás igen látványos, nem is igen illeszthető össze a fizetési mérlegben tapasztalt magas exportdinamikával.
A világazdaságban továbbra is a dekonjunktúra nyomja rá a bélyegét a hangulatra. Az IMF már nem tart elképzelhetetlennek egy globális recessziót sem. Eközben az EU-ban megkezdődött a "nagy manőver" első szakasza, a tagországokban komoly biztonsági intézkedések mellett szállítják az euróérméket és bankjegyeket a kereskedelmi bankokba.
Folytatódik-e a dezinfláció?
Előrejelzés Ma jelenik meg a KSH-nak a mezőgazdasági termelői árakról, illetve a turizmusról szóló gyorsjelentése. Utóbbi valószínűleg a folyó mérlegben is megmutatkozó kedvező trendről, az ágazat jó teljesítményéről számol majd be. Előbbnek nagy a jelentősége, hiszen az elmúlt egy évben az infláció legnagyobb hajtóerejének éppen az élelmiszerárak bizonyultak. Vannak már kedvező jelek, amelyek az árnövekedési ütem csökkenésére utalnak, a júliusi termelői árak a remények szerint tovább növeli ezek számát.
Holnap közvetlenebb módon is megtapasztalható lesz az infláció mérséklődése, amennyiben a fogyasztói árak augusztusi alakulása megfelel a szakértői várakozásoknak. A tavaly júliusi inflációugrást idén nem követték újabb nagy drágulások, elsősorban ennek köszönhető, hogy nyár közepére 9,4 százalékra mérséklődött 12 havi a drágulás üteme. (Júniusban még 10,5 százalékon állt ez a mutató.) Amennyiben az optimistább elemzőknek lesz igaza, gyorsan magunk mögött tudhatjuk a 9-10 százalék közötti tartományt, ugyanis akár már augusztusban nyolcassal kezdődhet az árszínvonal-emelkedés mértékét jelző szám. Ebben az is segíthetne, ha a forinterősödés jótékony hatása végre megjelenne az importtermékek árában.
A végére marad a feketeleves, mondhatnánk, hiszen az ipar részletes adatai pénteken látnak napvilágot. Nagy meglepetés azonban már nem várható, hiszen a múlt héten a legfontosabb (előzetes) szám már megjelent. Eszerint júliusban -- a kiigazított adatok szerint -- az ipari termelés volumene 2,2 százalékkal haladta meg a tavaly ilyenkori teljesítményt. Most arra kaphatunk választ, hogy az erőteljes fékeződésben mekkora szerepe van a belföldi kereslet csökkenésének, illetve az exportpiacok szűkülésének. Eddig inkább az utóbbi okozott kellemetlen meglepetéseket, annál is inkább, mert a kivitel lassulására amúgy is számítani lehetett. Ennek mértéke nem is nagyon múlta felül a várakozásokat, a belföldi értékesítések stagnálása viszont -- figyelembe véve például a fogyasztási adatokat -- meglehetősen érthetetlen.