Nettó 40 ezret javasolnak jövőre

A KÉSZ szerint a költségvetés 300 milliárd többletbevételhez juthat jövőre, mivel a minimálbér 50 ezer forintra tervezett növelése sokkal szélesebb réteget érint, mint az idei emelés. (Az idei növekedés százmilliárd körüli többletet eredményezett). A KÉSZ az egészségügyi hozzájárulás bérkategóriánkénti csökkentését, a tb-járulék tervezett 2 százaléknál erőteljesebb mérséklését, valamint normatív támogatási rendszer kialakítását javasolja kompenzációként -- mondta Szűcs György. A kis- és középvállalkozók (kkv-k) négy érdek-képviseleti szervezetét tömörítő szövetség egyebek között kifogásolja, hogy az eddigi kompenzációs megoldások a legérintettebb réteget, az öt fő alatt foglalkoztató vállalkozásokat hagyták figyelmen kivül. A szféra vállalkozásai versenyképességük megőrzésére nem látnak reményt, hiszen a kkv-k kénytelenek fejlesztéseiktől elvonni az emelés terheire.
Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Országos Szövetségének alelnöke elmondta, hogy az áfészek dolgozóinak 42-45 százaléka keres jelenleg 40 ezer forint alatt. Véleménye szerint a tb-járulék 31-ről 29 százalékra való csökkentése csak a magasabb keresetű foglalkoztatottak esetében kompenzálja a minimálbér és a közteher növekedését.
A Magyar Iparszövetség tagszervezeteinek több mint felét megoldhatatlan probléma elé állítja a minimálbér kormány által tervezett emelése -- mondta Szabó István főigazgató. Szerinte ha nem kompenzálják valamilyen módon a nagy bérigényes, alacsony átlagkeresetű gazdálkodókat, akkor ezen szervezetek többsége tönkremegy.
Antalffy Gábor, a Magyar Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének ügyvezető elnöke szerint az öt fő alatti kis- és mikrovállalkozásoknak az árbevétel emelésére és így a minimálbér-növelés terheinek fedezésére nincs esélye, különösen nehéz helyzetbe kerülnek az egyszemélyes vagy családi alapon működő bolti egységek.