Nőtt a recesszió esélye

Minden elemzői kommentár azzal kezdődik, hogy egyelőre még nem lehet belátni a New York-i terrortámadás következményeit. Abban azonban mindenki egyetért, hogy negatívan befolyásolja majd az amerikai gazdaság pályáját, és így a világ többi országára is hatással lehet.
A BNP Paribas az 1992-es Andrew hurrikánhoz hasonlította a pusztítás mértékét és annak gazdasági hatásait. Elemzőjük szerint a negyedik negyedévi GDP-ben annualizálva egyszázalékos csökkenést indukálnak a terrortámadások.
A Deutsche Bank nem bocsátkozott számszerűsített becslésekbe, de szintén úgy véli, hogy nagymértékben nőtt egy recesszió kialakulásának esélye. A piaci reakciókból még sok mindenre nem lehet következtetni. Pánik ugyan volt, de szinte közhelynek számít, hogy a piac mindig a legrosszabbat árazza be, majd pedig onnan korrigál.
A világ vezető jegybankjai közül a Federal Reserve és az Európai Központi Bank (ECB) is bejelentette, hogy amennyiben szükségesnek látja, csökkenti irányadó kamatait. Sőt a Bank of Japan és az ECB 80 milliárd dollárral már növelte is a gazdaságban lévő pénzmennyiséget. Az ECB ebből -- egy rendkívüli tenderrel -- 63 milliárd dollárral vette ki a részét. Igaz, az ECB-nél siettek hozzátenni, hogy jelenleg megfelelő szinten állnak az európai kamatok. Ráadásul egy azonnali kamatvágás akár a pánikot is fokozhatná, amennyiben a piac a helyzet súlyosságára következtetne abból.
A kelet-közép-európai régió szempontjából kevés az esély arra, hogy az eseményeknek reálgazdasági hatásai is legyenek. Elemzők szerint a részvény- és állampapírpiacokon hektikus mozgásokra lehet számítani, de várhatóan viszonylag gyorsan megnyugszanak.
Frey Tibor, a DG Bank kötvényelemzőjének fő forgatókönyve szerint az amerikai incidensek a térségben csak a pénzügyi piacokon okozhatnak problémákat. Elképzelhető, hogy a portfoliótőke nagy része -- az ilyen esetben megszokott módon -- biztos menedéket keres, azaz amerikai, illetve Európában német állampapírokba áramlik. Ez Csehországban egyáltalán nem jelenthet gondot, hiszen ott rendkívül kevés a nemzetközi portfoliótőke mennyisége. Lengyelországban és Magyarországon azonban átmenetileg jelentős hozamemelkedést okozhat, ami a lengyel költségvetés helyzetét komolyan megnehezítheti, ami végső soron Lengyelország EU-csatlakozását is veszélyeztetheti.
A rosszabb szcenárió szerint globális recesszió is kialakulhat, aminek természetesen a magyar gazdaságra nézve is komoly következményei lehetnek. Ennek kialakulásában az amerikai gazdaságnak lehet a legnagyobb szerepe. Ha most a gazdasági növekedés tovább lassul, vagy esetleg csökkenésbe fordul át, az Európára nézve is súlyos következményekkel járna. Ebből a szempontból pedig sok minden függ az amerikai fogyasztóktól. Amennyiben a támadások miatt visszafogja fogyasztását a lakosság -- ami a GDP háromnegyedét teszi ki --, az egyenes utat jelent a recesszióhoz.
Attól is sok függ -- és ez mind a nemzetközi politikai helyzet függvénye --, hogy mennyi ideig marad fenn a bizonytalanság. Ez ugyanis az olaj árát nagymértékben befolyásolhatja, mégha az OPEC jelezte is, hogy nem engedi az egekig emelkedni. A 30 dollár feletti tartós olajár keresztülhúzhatja az ECB, de a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs célkitűzését is. Ez ugyan még nem jelentené a monetáris politikai rendszer kudarcát, hiszen az ebből eredő hatások jól kalkulálhatók, de még annál is jobban kommunikálhatók. A kommunikáció pedig az egyik legfontosabb eleme az inflációs célkitűzések rendszerének.