BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Perben a földhivatallal

A Fővárosi Földhivataltól 40 kártérítési perben több mint 520 millió forintot követelnek az ügyfelek, mert hiányzott a tulajdoni lapon az a széljegy, ami figyelmeztethette volna őket a csalásra: arra például, hogy már eladták másnak az ingatlant, vagy azt jelzálog terheli. A szakemberek szerint csakis módosított törvény nyújthat védelmet.

A Fővárosi Földhivatal jelenleg több mint 400 ügyben pereskedik. Ezek döntő többsége -- 371 jogvita -- a hivatal másodfokú határozatait megkérdőjelező közigazgatási per. Mintegy 40 bíróság előtti ügyet viszont államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítéséért indítottak a hivatal ellen, összesen 520 millió forintot meghaladó értékben -- tájékoztatta a Világgazdaságot Gáspár Miklós hivatalvezető. A kártérítési igényt azok érvényesítik, akiket adásvételi szerződéssel becsaptak.
A súlyos anyagi hátrányt szenvedők vagy bottal üthetik a károkozó nyomát, vagy -- ha rá is találnak -- sikertelenül lépnek fel ellene, mivel annak nincs végrehajtható vagyona. A földhivatalt hibáztatják, mondván, hiányzott a tulajdoni lapon az a széljegy, ami figyelmeztethette volna őket a csalásra: arra például, hogy már eladták másnak az ingatlant, vagy azt jelzálog terheli.
Az idén még nem született a földhivatalt elmarasztaló ítélet. Tavaly mindössze négyszer döntöttek a károsult felperesek javára, nekik 10,8 millió forintot fizettek ki a hivatalok. Általában bebizonyosodik: a tulajdoni lapot a földhivatali eljárástól függetlenül hamisították. Az is gyakori, hogy a károsult nem jár el kellő gondossággal.
A fővárosi kerületek földhivatalához -- ahol az elsőfokú határozatokat hozzák -- évente 250 ezer ügy érkezik -- közölte Gáspár Miklós. Minden panaszt kivizsgálnak, és szándékosság vagy súlyos gondatlanság esetén akár hivatalvesztéssel is büntetik a vétő alkalmazottat. Megtörtént, hogy a csalókkal való összejátszás alapos gyanúja miatt büntetőfeljelentést tettek.
Az ügyvédek, bár nemegyszer találkoznak földhivatali tévedéssel is, elsősorban az ingatlan-nyilvántartási törvény gyenge pontjaiban látják a gondok gyökerét. Hiányzik az az ellenőrző folyamat, amelyben kiderülne, hogy valóban a felek akaratából történik az adásvételi szerződés megkötése -- mondta Hidasi Gábor ügyvéd. A hamis okiratokkal szemben a hivatal nem tud védelmet nyújtani. Megoldás lehetne például, hogy a földhivatal a bejegyzésről hozott ideiglenes határozatát megküldi a feleknek, és csak azok megerősítő válasza után hozna végleges döntést. Ez ugyan lassítaná az eljárást, de nagyobb biztonságot nyújtana. Védelmet adna a csalásokkal szemben az is, ha a felek személyesen a hivatalban vagy közjegyző előtt erősítenék meg szerződési akaratukat.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.