BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Strukturális reformokat vár Solbes

Magyarország, 2004-es EU-tagságot feltételezve, leghamarabb 2006-tól kapcsolódhat be az eurózónába is, amit céljának is tekint -- jelezte Járai Zsigmond MNB-elnök a budapesti "Euro 2002" konferencián. Pedro Solbes biztos utóbb a Világgazdaságnak nyilatkozva "teljesen korrektnek" minősítette az MNB elnökének megfogalmazását. Az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekben illetékes tagja ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a jelöltek számára a csatlakozási felkészülés jelenlegi fázisában a strukturális reformok végigvitele kell, hogy a prioritás legyen.

"Meggyőződésem, hogy a gazdasági átalakulást megélő (tagjelölt) országok azzal tudnak a legmegfelelőbb módon felkészülni a megcélzott monetáris uniós tagságra, ha végrehajtják az EU-tagsághoz elvárt gazdasági reformokat" -- hangsúlyozta a kétnapos budapesti konferencián mondott beszédében Pedro Solbes. Úgy vélte, hogy a jelölteknek a jelen szakaszban nem a maastrichti kritériumok idő előtti teljesítésére, hanem azon átfogó, strukturális gazdasági reformoknak a végrehajtására kell összpontosítaniuk, amelyek szavatolhatják, hogy jól működő piacgazdasággal és az ehhez szükséges intézményi és adminisztratív kapacitással bírnak.
Az EU pénzügyi biztosa egyúttal megerősítette azt a forgatókönyvet, miszerint a taggá válás után a mai jelöltek is részévé válnak az EU gazdasági és monetáris uniójának, kimaradási lehetőséget kapva az eurózónából (hasonlatosan Görögország 2000 júniusáig tartó státusához). Mindezt már a csatlakozási szerződés is rögzíti majd, bizonyos kötelezettségeket is róva az új tagokra. Így árfolyam- és átváltási politikájukat immár közös EU-ügyként kell majd kezelniük, és elvárják tőlük, hogy csatlakozzanak a közös árfolyam-mechanizmushoz (ERM 2). Az eurózóna-tagság azután következhet csak be, hogy az új tagország tartós konvergenciának és a maastrichti kritériumok teljes körű teljesítésének adta tanújelét, beleértve a legalább kétéves részvételt az ERM 2-ben is.
Járai Zsigmond a konferencián mindezek kapcsán hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság a maastrichti kritériumok többségét tekintve már ma is kedvező helyzetben van, az egyedüli gondot az infláció jelenti, ám a magyar kormány 2004-2005-re ezt is 2-3 százalékra reméli leszorítani. Járai szerint az idén decemberre mintegy 7 százalékra mérsékelhető az inflációs ráta, ezt lehetne 2002 végéig 4 százalékra levinni.
Mindezek alapján az MNB elnöke szerint nem irreális -- 2004-es EU-tagság mellett -- 2006-ra teljesíteni az eurótagsághoz szükséges feltételeket. A konferencián záróbeszédet mondó Martonyi János külügyminiszter hansúlyozta, hogy "teljes mértékben osztozik" Járai Zsigmond célkitűzésével. ("Magyarországot különleges szálak is fűzik az euróhoz, mivel egyik ''szülőatyja'', Lámfalussy Sándor maga is magyar" -- tette hozzá.)
A magyar ambíciókhoz képest érdekes eltérést jelentett Michal Tomasek, a cseh bankszövetség európai integrációs bizottságának elnöke, aki szerint Csehország 2010 előtt aligha lesz készen az eurótagságra.



Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.