BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Strukturális reformokat vár Solbes

Magyarország, 2004-es EU-tagságot feltételezve, leghamarabb 2006-tól kapcsolódhat be az eurózónába is, amit céljának is tekint -- jelezte Járai Zsigmond MNB-elnök a budapesti "Euro 2002" konferencián. Pedro Solbes biztos utóbb a Világgazdaságnak nyilatkozva "teljesen korrektnek" minősítette az MNB elnökének megfogalmazását. Az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekben illetékes tagja ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a jelöltek számára a csatlakozási felkészülés jelenlegi fázisában a strukturális reformok végigvitele kell, hogy a prioritás legyen.

"Meggyőződésem, hogy a gazdasági átalakulást megélő (tagjelölt) országok azzal tudnak a legmegfelelőbb módon felkészülni a megcélzott monetáris uniós tagságra, ha végrehajtják az EU-tagsághoz elvárt gazdasági reformokat" -- hangsúlyozta a kétnapos budapesti konferencián mondott beszédében Pedro Solbes. Úgy vélte, hogy a jelölteknek a jelen szakaszban nem a maastrichti kritériumok idő előtti teljesítésére, hanem azon átfogó, strukturális gazdasági reformoknak a végrehajtására kell összpontosítaniuk, amelyek szavatolhatják, hogy jól működő piacgazdasággal és az ehhez szükséges intézményi és adminisztratív kapacitással bírnak.
Az EU pénzügyi biztosa egyúttal megerősítette azt a forgatókönyvet, miszerint a taggá válás után a mai jelöltek is részévé válnak az EU gazdasági és monetáris uniójának, kimaradási lehetőséget kapva az eurózónából (hasonlatosan Görögország 2000 júniusáig tartó státusához). Mindezt már a csatlakozási szerződés is rögzíti majd, bizonyos kötelezettségeket is róva az új tagokra. Így árfolyam- és átváltási politikájukat immár közös EU-ügyként kell majd kezelniük, és elvárják tőlük, hogy csatlakozzanak a közös árfolyam-mechanizmushoz (ERM 2). Az eurózóna-tagság azután következhet csak be, hogy az új tagország tartós konvergenciának és a maastrichti kritériumok teljes körű teljesítésének adta tanújelét, beleértve a legalább kétéves részvételt az ERM 2-ben is.
Járai Zsigmond a konferencián mindezek kapcsán hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság a maastrichti kritériumok többségét tekintve már ma is kedvező helyzetben van, az egyedüli gondot az infláció jelenti, ám a magyar kormány 2004-2005-re ezt is 2-3 százalékra reméli leszorítani. Járai szerint az idén decemberre mintegy 7 százalékra mérsékelhető az inflációs ráta, ezt lehetne 2002 végéig 4 százalékra levinni.
Mindezek alapján az MNB elnöke szerint nem irreális -- 2004-es EU-tagság mellett -- 2006-ra teljesíteni az eurótagsághoz szükséges feltételeket. A konferencián záróbeszédet mondó Martonyi János külügyminiszter hansúlyozta, hogy "teljes mértékben osztozik" Járai Zsigmond célkitűzésével. ("Magyarországot különleges szálak is fűzik az euróhoz, mivel egyik ''szülőatyja'', Lámfalussy Sándor maga is magyar" -- tette hozzá.)
A magyar ambíciókhoz képest érdekes eltérést jelentett Michal Tomasek, a cseh bankszövetség európai integrációs bizottságának elnöke, aki szerint Csehország 2010 előtt aligha lesz készen az eurótagságra.



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.