Terrorellenes összefogás reménye
Washington eddig arról sem tudott megállapodni nyugat-európai partnereivel, hogy kiket is lehet terroristának tekinteni. Sok európai számára pedig az jelentette a merényletek megelőzését célzó együttműködés egyik akadályát, hogy az USA (szerintük) túlzottan Izrael-barát közel-keleti politikájában látták a térségbeli radikalizmus egyik fő ösztönzőjét.
Tény, hogy még a terroristákról szerzett titkosszolgálati értesülések egyeztetése is gyerekcipőben jár. Eddig az USA azon államok közé tartozott, amelyek a leginkább vonakodtak ilyen jellegű információikat megosztani szövetségeseikkel. "A terrorellenes kooperáció a legtöbb esetben csupán bilaterális szintű és inkább ad hoc jellegű, mintsem rendszeres" -- idéz a Reuters egy európai biztonságpolitikai szakértőt. Noha a NATO néhány éve felállított egy központot a nukleáris, biológiai és vegyi fegyverek elterjedésének megakadályozására, semmit nem tett még szövetségi szinten a terrorizmus ellen.
Más elemzők arra mutatnak rá, hogy éppen a nagy válságok bizonyultak a múltban is gyakran kitűnő táptalajnak a multilaterális, sőt a globális együttműködés új formáinak kifejlődéséhez. Mint ismert, az ENSZ vagy a Bretton Woods-i pénzügyi rendszer (az IMF-fel és a Világbankkal együtt) közvetlenül a második világháború után jött létre.
Kedvező világpolitikai hatása is lehet a keddi véres merényleteknek -- állítják biztonságpolitikai szakértők. Az így előállt diplomáciai helyzet és a közvélemény nyomása ugyanis elvezethet a terrorizmus elleni világméretű fellépéshez. A nemzetközi összefogás ugyanis e téren eddig igencsak akadozott. VG-összefoglaló-->
