BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Vizsgálják a státustörvényt

Vizsgálatot kezdeményezett az Európai Parlament a "státustörvény típusú" jogszabályok EU-konformitásáról, anélkül azonban, hogy ezt külön Magyarországra vonatkoztatta volna. Konkrétan Budapestnek szóló üzenetként szorgalmazták viszont, hogy a közszolgálati televíziót felügyelő kuratóriumban "megfelelő arányban" jelenjenek meg az ellenzéki pártok képviselői is.

A strasbourgi képviselő-testület nagy többséggel elfogadott éves országértékelése a várakozásoknak megfelelően elismeréssel szólt a magyarországi demokratikus állapotokról, a jogállamiság és az emberi jogok szavatolásáról és a makrogazdasági teljesítményről. Utóbbi esetben ugyanakkor további erőfeszítéseket szorgalmaznak az infláció letörésére.
"Riasztó szintűnek" minősítette viszont a korrupciót, és ismét megerősítette a korábbi jelentések azon üzenetét, miszerint nagyobb erőfeszítésekre van szükség a romák társadalmi integrálásának elősegítésére, a roma lakosság elleni diszkrimináció visszaszorítására. Haladást szorgalmaztak a szociális párbeszéd és a társadalmi megbékélés területén, továbbá az igazságszolgáltatásban.
A státustörvény kapcsán a jelentéstervezet eredeti szövege "tudomásul vette" a törvény megszületését, "csakúgy, mint a román és a szlovák kormány által hangoztatott aggodalmat" (a szöveg e része a módosítások után is változatlan maradt). Néppárti módosítás után elfogadott végső változatban enyhítettek viszont azon a felvetésen, amely bizottsági vizsgálat tárgyává kívánta tenni, vajon a törvény összhangban áll-e a "közösségi joganyaggal, valamint a jószomszédság és a tagországok közötti együttműködés szellemével". A végső verzió szerint az Európai Bizottságnak nem konkrétan a magyar státustörvényt, hanem azt kell majd a fenti szempontok szerint véleményeznie, hogy "általában az ilyen típusú törvények" EU-konformnak tekinthetők-e. Továbbra is kizárólagosan "magyar ügyként" került viszont -- szocialista kezdeményezésre -- a szövegbe az a mondat, amelyik felszólít, hogy a (magyarországi) ellenzéki pártok legyenek megfelelő módon képviselve a közszolgálati médium kuratóriumában.
Érdekes magyar vonatkozása az ugyancsak szerdán elfogadott szlovák országjelentésnek az a kitétele, mely sajnálatát fejezi ki, amiért a belső közigazgatási határok átszabásáról intézkedő szlovák törvény esetében nem sikerült olyan kompromisszumra jutni, ami kifejezte volna a magyar kisebbség igényeit is.
Összességében a parlamenti jelentés a magyar értékelésben is határozottan kiáll a bővítési stratégia töretlen folytatása mellett, szorgalmazva egyúttal, hogy a majdani csatlakozás után -- az egyenlő feltételek elvét követve -- a leendő magyar eurohonatyák száma is, az azonos népességű tagállamokhoz hasonlóan, 22 legyen.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.