Vizsgálják a státustörvényt
A strasbourgi képviselő-testület nagy többséggel elfogadott éves országértékelése a várakozásoknak megfelelően elismeréssel szólt a magyarországi demokratikus állapotokról, a jogállamiság és az emberi jogok szavatolásáról és a makrogazdasági teljesítményről. Utóbbi esetben ugyanakkor további erőfeszítéseket szorgalmaznak az infláció letörésére.
"Riasztó szintűnek" minősítette viszont a korrupciót, és ismét megerősítette a korábbi jelentések azon üzenetét, miszerint nagyobb erőfeszítésekre van szükség a romák társadalmi integrálásának elősegítésére, a roma lakosság elleni diszkrimináció visszaszorítására. Haladást szorgalmaztak a szociális párbeszéd és a társadalmi megbékélés területén, továbbá az igazságszolgáltatásban.
A státustörvény kapcsán a jelentéstervezet eredeti szövege "tudomásul vette" a törvény megszületését, "csakúgy, mint a román és a szlovák kormány által hangoztatott aggodalmat" (a szöveg e része a módosítások után is változatlan maradt). Néppárti módosítás után elfogadott végső változatban enyhítettek viszont azon a felvetésen, amely bizottsági vizsgálat tárgyává kívánta tenni, vajon a törvény összhangban áll-e a "közösségi joganyaggal, valamint a jószomszédság és a tagországok közötti együttműködés szellemével". A végső verzió szerint az Európai Bizottságnak nem konkrétan a magyar státustörvényt, hanem azt kell majd a fenti szempontok szerint véleményeznie, hogy "általában az ilyen típusú törvények" EU-konformnak tekinthetők-e. Továbbra is kizárólagosan "magyar ügyként" került viszont -- szocialista kezdeményezésre -- a szövegbe az a mondat, amelyik felszólít, hogy a (magyarországi) ellenzéki pártok legyenek megfelelő módon képviselve a közszolgálati médium kuratóriumában.
Érdekes magyar vonatkozása az ugyancsak szerdán elfogadott szlovák országjelentésnek az a kitétele, mely sajnálatát fejezi ki, amiért a belső közigazgatási határok átszabásáról intézkedő szlovák törvény esetében nem sikerült olyan kompromisszumra jutni, ami kifejezte volna a magyar kisebbség igényeit is.
Összességében a parlamenti jelentés a magyar értékelésben is határozottan kiáll a bővítési stratégia töretlen folytatása mellett, szorgalmazva egyúttal, hogy a majdani csatlakozás után -- az egyenlő feltételek elvét követve -- a leendő magyar eurohonatyák száma is, az azonos népességű tagállamokhoz hasonlóan, 22 legyen.


