A GDP 3,7 százaléka közbeszerzés

A Hírbörze adatai szerint az idén szeptember végéig 2841 eljárás fejeződött be, ebből 326 (11 százalék) eredménytelenül. Ez azt jelenti, hogy majd minden kilencedik eredménytelen. Tunyogi László szerint ezt a magas arányt taktikai okok is magyarázhatják, hiszen a törvény megengedi, hogy a második körben (azaz az eredménytelenül zárult pályázatot követően) tárgyalásos eljárást alkalmazzanak.
Az eredményes és összességében is meghatározható közbeszerzésekben közel 413,7 milliárd forintról döntöttek az első három negyedévben, eljárásonként átlagosan 172 millió forintról. A tenderek száma 3 százalékkal, értéke 15 százalékkal haladta meg a 2000. évi adatok időarányos részét. Így az egy eljárásra jutó érték is növekedett, a tavalyi átlag 143 millió forint volt.
Ajánlatot 886 szervezet kért, átlagosan 3,21-et, 467 millió forint összegben. Egy eljárásban 436 ajánlatkérő volt érintett, ezek összértéke 83,2 milliárd forint. Érdekes változás, hogy az idei adat az egyszeres beszerzőknél már most 21 százalékkal meghaladja a teljes 2000. évi hasonló adatot.
A lefolytatott közbeszerzések 70 százaléka (1997 eljárás) volt nyílt, 13 százaléka (373) hirdetmény nélküli tárgyalásos, 7 százaléka (195) pedig nyílt előminősítéses eljárás. A nyílt eljárásokban azonban csak az érték kétötödéről (173 milliárd forint) döntöttek, a nyílt előminősítéses eljárásokban viszont közel harmadáról (131,6 milliárd).
Az eljárások darabszám szerinti harmadát költségvetési szerv, kétötödét önkormányzat és önkormányzati intézmény indította. Az értéket tekintve a költségvetési szervek a teljes összeg mintegy harmadára kértek ajánlatot, míg az önkormányzatok és intézmények aránya közel azonos, mint a darabszám esetén.