Ápolóhiány Európa-szerte

A kanadai francia tartomány, Québec évente százával fogad Európából franciául jól beszélő ápolónőket. A francia kórházak elsősorban Spanyolországból igyekeznek munkaerőt átcsábítani, ahol még van némi túlképzés és létszámfelesleg, az ott fellelhető ápolók iránt azonban Nagy-Britanniából is élénk kereslet tapasztalható.
A párizsi egészségügyi minisztérium -- a 15 ezer körüli betöltetlen ápolónői állásra való tekintettel -- az észak-afrikai Maghreb-országokban is keres pályázókat, csakúgy, mint Kelet-Európában, illetve Libanonban. A szektorban megfigyelhető, országok közötti munkaerő-áramlás további jeleként Norvégia jelentős számú ápolónőt fogadott Romániából.
A Le Monde a jelenség kapcsán rámutat: a lakosság gyors elöregedésével elkerülhetetlenül növekszik a szakképzett ápolószemélyzet iránti igény, legyen szó akár kórházi, akár otthoni gondozásról. Ezzel szemben a nagyrészt nő ápolók munkáját rosszul fizetik, és rossz körülmények között kénytelenek dolgozni. Mivel a szigorú munkarend ráadásul a családi életet is súlyosan zavarja, átlagosan 15 évi hűség után búcsút mondanak a pályának. A jelenlegi munkaerőhiányhoz az is hozzájárult, hogy néhány évvel ezelőtt a beiskolázások száma jóval elmaradt a szükségestől, és ennek eredménye most válik érezhetővé. A francia egészségügy számára a 35 órás munkahétre átállás is különösen rosszkor jött. A súlyos helyzetben az egészségügyi hatóságok jelentős béremelésre kényszerülnek, hogy legalább részben vissza tudják csábítani a pályaelhagyók 50 ezresre becsült számát.

Képzett ápolónőből Nyugat-Európa-szerte súlyos hiány van, amin részint megfelelő munkaerő külföldről való bevonásával, illetve a pályaelhagyók vonzó fizetés ellenében való visszacsábításával igyekeznek segíteni. A külföldön fellelhető ápolónőkért éles verseny van az egyes országok kórházai és más gyógyintézményei között. VG-összefoglaló-->