Az egészségügy sohasem megy tönkre
-- Elemzők szerint az Amerikát ért terrortámadás tovább rontott a világhatalom és a fejlett országok lassuló gazdasági növekedésén, aminek hatása hazánkat sem kerüli el. Ön szerint hogyan alakul a gazdasági növekedéstől jelentős mértékben függő egészségügy helyzete?
-- A gazdasági stratégák a lakásépítés, az infrastruktúrafejlesztés, a fogyasztás növekedésében látják a kiutat. Én úgy gondolom, hogy ezek mellett felértékelődik az egészségügy. Nem sokkal az amerikai tragédia előtt jelent meg a Világbank tanulmánya, amely szerint a gazdasági fejlődés 67 százalékban a humán erőforrás jó kondíciójától, azaz az egészséges emberektől függ.
-- Nagy kérdés azonban, hogy nem jut-e az eddiginél is kevesebb a gyógyító ágazatnak?
-- Ha kihasználjuk a lehetőségeinket, nem. Ezt segítheti a gyógyintézmények új működési formáiról és a szellemi szabadfoglalkozású orvoslásról szóló törvénytervezet, amely a kormány támogatásával került az Országgyűlés elé. Jelenleg a magyar egészségügy vagyona 600-650 milliárd forint, ami -- évenként -- 45-55 milliárdos befektetéssel gyarapodik. Gazdasági elemzők szerint ez tovább növekedhet, ha megteremtjük az ágazat specifikus piaci mozgásainak szabályozott feltételeit. Fönntartva az állam, a közszolgáltatás felelősségét, a közfinanszírozás dominanciáját, olyan átalakításra van szükség, amiben a gazdasági racionalitás, a minőségi gyógyítás kényszere megjelenik a kórházi menedzsment számára. Az intézmények ideális működési formája a nonprofit gazdasági társaság lehet, amihez tőkeerős, profitorientált alvállalkozók kapcsolódhatnak. De csak akkor lehet alvállalkozónak kiadni bizonyos tevékenységeket, ha a közszolgáltatásért felelős intézménytulajdonos azzal egyetért. Az átalakulás egyébként nem kötelező, csupán lehetőség a szabályozott piaci gazdálkodás megkezdésére.
-- Gondolja, hogy a forráshiányos egészségügy -- konszolidáció nélkül -- vonzó lesz a vállalkozóknak?
-- Elkerülhetetlen az egészségügyi ágazat konszolidációja, amit az intézmények átalakulásához kell igazítani. Az év elején meghirdetett 13 pontos egészségügyi programból 12 nyilvánosságra került, a konszolidációról szóló 13. ponttal ez év végén állunk elő. Érdekünk a gyógyintézmények átalakulásáról szóló törvény elfogadása. Tíz éve várunk rá, de egyetlen politikai erő sem merte fölvállalni. Remélem, most sikerül, s megkezdődhet a jelenleg költségvetési keretek között dolgozó kórházak gazdasági társasággá alakulása, és a működési költségeikben megjelenik a tőkehányad.
-- Miért lenne vonzó a befektetőknek a nonprofit formában működő kórház?
-- A nonprofit rendszerhez kapcsolódó profitorientált alvállalkozók az intézmény egésze szempontjából hasznos tőkepiaci mozgásokat végezhetnek. Ma azok a kórházak, amelyek jó színvonalon akarják ellátni a betegeket, megveszik -- például -- a méregdrága laboratóriumi berendezést, amit azonban a korlátozott számú vizsgálatok miatt nem tudnak kihasználni. A drága eszközök tehát úgy amortizálódnak, hogy nem "termelték meg" a visszapótlás pénzalapját. A fejlett egészségügyi rendszerekben 8-10 kórháznak egyetlen automatizált laboratóriuma van, amit általában magánbefektető tart fönn. Lényegesen olcsóbb ugyanis megvásárolni a laboratóriumi szolgáltatást, mint beszerezni és fenntartani a laboratóriumot. Ugyanez tapasztalható a modern képalkotó diagnosztika területén is.
-- A drága képalkotó berendezések jelentős hányada nálunk is magánkézben van. Sokan azonban úgy vélik, hogy a cégek kimazsolázták ezt a nyereséges részfeladatot a kórházakból.
-- Ha a kórháztörvény életbe lép, csak egységes szakterületeket lehet vállalkozásba venni. Tehát a csúcsdiagnosztika, a CT, az MRI mellett a hagyományos és kevésbé jövedelmező röntgenparkot is át kell vennie az alvállalkozónak.
-- A kórháztörvény törvénytervezetét nem támogatják az egészségügy meghatározó érdek-képviseleti szervezetei, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) a visszavonását kérte a kormányfőtől.
-- Szerintem a MOK túl gyorsan és talán meggondolatlanul kérte a törvénytervezet visszavonását. A Magyar Orvostudományi Társaságok Egyesületeinek Szövetsége és a hallgatói önkormányzat például támogatja azt. A fiatalok arra számítanak, hogy jól kereső, szellemi szabadfoglalkozású orvosok lesznek. A jogszabály szerint a doktorok szerződést kötnek a gyógyintézményekkel, a gyógyító tevékenységüket pedig a szakorvosi díjtételekkel számolják majd el. Meg kell érteni, hogy az idősebbek nehezebben lelkesednek egy kemény versenyhelyzetet teremtő szabályozásnak.
-- A kamarának nem a változtatással, hanem az önök által megfogalmazott törvényjavaslattal van gondja.
-- Remélem, hogy a MOK-kal is meg tudunk állapodni. Tudomásul kell venni, hogy a szakorvos az egészségügy legköltségérzékenyebb embere, aki a tolla hegyével diagnosztikai eljárást, méregdrága terápiát, gyógyszert, szanatóriumot utalványoz. Őt kell olyan helyzetbe hozni, hogy a költégérzékenysége maximális legyen. A kórház nyilván azzal az orvossal köt majd szerződést, aki minőségi munkát végez, jó a híre, akihez szívesen mennek a betegek, s ezáltal pénzt "termel" az intézménynek.
-- Hogyan fogadták a változtatás szándékát az egészségügyi szakmán kívül állók?
-- A magyar vállalkozói, munkaadói szervezetek -- például a Magyar Munkaadói és Gyáriparosok Országos Szövetsége -- támogatják a törekvést. Különböző pénzintézetek -- köztük a Magyar Fejlesztési Bank is -- úgy látják, jó helyre kerülhet a pénze. Mert az egészségügy sohasem megy tönkre. Azzal is számolnak, hogy a nyitás felgyorsíthatja a kiegészítő biztosításokat, a fizetőképes kereslet számára pedig olyan egészségügyi intézményeket, intézményrészeket lehet kialakítani, amelyek képesek a különleges hotelszolgáltatások kielégítésére. A fizetőképes beteg szívesebben fizet a jól felszerelt kórházi szobára, mint a paraszolvenciára.
-- A bársonyszék elfoglalásakor ön megszüntette a minisztérium mellett működő hálapénzbizottságot.
-- Nem azért, mert nem akartam tudomást venni a 20-30 milliárdra taksált paraszolvenciáról, hanem mert nem láttam a megoldást a megszüntetésére. Most meglátjuk, mi lesz a hálapénz sorsa, ha a biztosítóval szerződött kórház szabadfoglalkozású orvosa gyógyítja a biztosított beteget. A változás úgy váltja ki a hálapénzt, hogy annak összege -- például -- a kiegészítő biztosítások rendszerében, az orvosi díjtételeken keresztül, bent marad az egészségügyi rendszerben. Csak mindenki részesülhet belőle.
-- Sokan mondják, ön nagy játékos, ügyel a részletekre is. Például a minisztériumához tartozó intézetek élére a baráti körének embereit helyezte.
-- Kiváló emberek kerültek az országos intézetek élére, van köztük régi jó ismerősöm, de olyan is, akit korábban közelebbről nem ismertem.
-- Hogy áll a meghirdetett népegészségügyi offenzíva?
-- Nem áll, hanem megkezdődött a tíz évre szóló népegészségügyi program. Sem szakmai, sem pénzügyi akadálya nincs a folytatásának. A szív- és érrendszeri szűrések folynak, az emlőszűrés októberben elkezdődik. Az erre szóló behívók borítékolása folyik. A tárca több ingatlanjának eladásából elkezdjük az elavult tüdőszűrő berendezések cseréjét is.
-- Milyen ingatlanok kerülnek piacra?
-- Több, nagyon értékes épület, köztük a volt mentőkórház Szobi utcai épülete, a Szentkirályi utcában lévő házunk, és eladjuk az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) székházát is. Az értékesítést a Kincstári Vagyoni Igazgatóság bonyolítja le. Mivel a Fiumei úti tb-székház a nyugdíjigazgatóságé, onnan ki kell költöznie a fővárosi és Pest megyei egészségpénztárnak. Őket átmenetileg bérelt irodaházban helyezzük el. De az a tervünk, hogy az OEP-pel, a minisztérium különféle intézményeivel együtt egy helyre költöznek. Tárgyalásokat folytatunk az észak-pesti, volt katonai kórház telkének és ingatlanjainak a megvásárlásáról, ahol megfelelő kiszolgálást kaphatnak a biztosítottak. Remélem, hogy a kormány támogatja ezt a tervünket.
-- Azt mondják, ön annyira dohányzásellenes, hogy a munkatársainak egyenesen megtiltotta azt.
-- Ha hozzánk látogatók azt látják, hogy az Egészségügyi Minisztériumban bagóznak az alkalmazottak, hiteltelenné válik a sok száz ember által kidolgozott népegészségügyi program. Ezért valóban vizitelek a minisztérium irodáiban, és megmondtam a munkatársaimnak: aki itt akar dolgozni, annak le kell szoknia a dohányzásról. De nemcsak szankcionálunk, segítünk is. Egy kis fitnesztermet alakítunk ki, ahol tornázni lehet, emellett uszoda-, teniszpálya-belépőket is vásárolunk a dolgozóknak.
-- Miniszterjelöltsége idején -- a gyógyszercégekre utalva -- azt is ígérte, hogy véget vet a "nagy kaszálásnak".
-- Azt hiszem, most béke van.
-- Én nem úgy érzem. Sokan bírálják a promóciós rendeletét, hogy betarthatatlanok az abban megfogalmazott szigorítások. Például, hogy az orvosok csupán pár száz forintos ajándékot fogadhatnak el, holott egy szakmai könyv több tízezer forintba kerül.
-- A szigorítások jó irányba haladnak. A gyógyszerpiacon egymással is acsarkodó gazdag cégek feszülnek egymásnak. Mi pedig eközben azon törjük a fejünket, hogy melyik szakrendelőben hány órányi szakrendelés finanszírozására elég a biztosító pénze. Nem engedélyezhetem, hogy abból akár egy órát is a gyógyszercég orvoslátogatójával töltsön a doktor. Remélem, hogy hamarosan több gyártó is csatlakozik a minisztérium közalapítványához, amely -- egyebek között -- azt a célt szolgálja, hogy pályázattal a tehetséges fiatalok is utazhassanak külföldi tanulmányutakra, kongresszusokra, kapjanak szakkönyveket.
-- A hazai kórházak jelentős része nehéz pénzügyi helyzetben van.
-- Nem tudom, hol van a baj, hiszen az egészségügyben a gyógyítás finanszírozásának díjtételei jobbak, mint bármikor korábban voltak.
-- Az adóssággal küszködő intézmények mindennapjai nem ezt mutatják.
-- Harminc éve, amióta orvosként az egészségügyben dolgozom, állandóan össze akarunk omlani, tönkre akarunk menni, csődbe akarunk jutni, az ágazat meg eközben működik. Nekem nem az a dolgom, hogy siránkozzak, hanem hogy segítsem a működőképesség fenntartását a kétéves költségvetési időszakában, amit én készen kaptam. Az egyik ellenzéki vezető januárban 25 milliárddal szerette volna kiegészíttetni az egészségügyi kasszát, ehhez képest nem lehetek elégedetlen. A gyógyszerkasszába ugyanis a zárszámadáskor 35 milliárd pluszpénz kerül, 10,6 milliárd forintot kapott a gyógyító-megelőző ellátás, ami beépül a költségvetésbe, és jövőre 31 milliárd forrásbővülést jelent. Remény van rá, hogy 50 ezer ápolónő munkahelyi pótlékát mintegy 10 milliárd forint összeg felosztásával növelhetjük. Ha ezt összeszámolom -- feltételezve, hogy a rosszul tervezett gyógyszerkasszát jövőre is legalább ennyivel emelni kell --, az összeg 100 milliárd forint körüli többletforrást jelent az ágazatnak. S ha hozzáteszem, hogy nem történhet kasszazárolás a biztosítónál, mert most már az Egészségügyi Minisztériumhoz tartozik, azt mondom, hogy ez egy valódi sikertörténet. Aki ezt nem látja, az vagy homokba dugja a fejét, vagy nem ért hozzá. Aki pedig azt gondolta, hogy itt egy fél év alatt Kánaán lesz, hát elszámolta magát.
-- Hogy áll a kormányon belül az egészségügy szénája?
-- A kormányon belül nincsenek gondok, inkább a törvények parlamenti elfogadtatásánál érzem időnként, hogy vannak. Ezeket -- a választások előtt -- szokásos politikai ügynek tartom. Eddig a jogalkotásban is sikeresek voltunk, két törvénytervezetünket elfogadta a parlament, remélem nem lesz ez másként a kórházak átalakítását célzó jogszabállyal sem.


