Bővítésről csak érintőlegesen

A terrorizmus elleni erőfeszítések kérdése, az euró januári bevezetése, az újabb reformkonferencia előkészítése, valamint a bővítési folyamat áttekintése alkotja a főbb napirendi pontokat az EU állam- és kormányfőinek pénteki genti találkozóján. Az immár hagyományos őszi "kis csúcson" ezúttal a jelölt országok első számú vezetői nem lesznek jelen, cserébe másnap a tagjelöltek külügyminiszterei is hivatalosak az Európai Konferencia brüsszeli, miniszteri szintű találkozójára.
Bár szerepel a napirendi pontok között, ám minden jel szerint bővítésről igazából csak érintőlegesen lesz szó az EU állam- és kormányfőinek pénteki találkozóján. Diplomáciai források szerint aligha várható több, mint hogy a tizenötök első számú vezetői csúcsszinten is "tudomásul veszik" az Európai Bizottság közelmúltban közzétett félidős helyzetértékelését a csatlakozási tárgyalások állásáról. (A külügyminiszterek október 8-i találkozójukon már "tudomásul vették" az ebben foglaltakat, beleértve annak hangsúlyozását, hogy az Európai Tanács tavaly decemberi nizzai ülésén elfogadott útiterv sikeresnek bizonyult, hiszen nemcsak újabb lökést adott a folyamatnak, de olyan nehéz témakörökben is jelentős előrelépést eredményezett, mint a környezetvédelem, a személyek és a tőke szabad áramlása. Újabb konkrét kezdeményezések azonban most nem várhatók, sőt, maguk az állam- és kormányfők már az egyes fejezetek állását sem fogják érinteni, csupán a folyamat egészét véleményezik majd általánosságban.)
Korábban voltak olyan hangok is, miszerint az amerikai terroristaakciók után nőhet a politikai nyomás a bővítési folyamat felgyorsítása érdekében. Maga Eneko Landaburu bővítési főigazgató is tett erre utaló megjegyzést egy hétfőn Brüsszelben megjelent sajtónyilatkozatában ("Uniting Europe"), úgy vélve, hogy "az EU bővítése ma szükségesebb, mint valaha, hiszen kiterjeszti majd a stabilitás, a biztonság térségét". Sietett azonban hozzátenni, hogy mindez nem vezethet a bővítési folyamat "mesterséges felgyorsításához", vagy ahhoz, hogy "felpuhítsák" a jelöltekkel szemben támasztott elvárásokat.
A pénteki kitüntetett téma főként a terrorizmus elleni harc és az euró jövő évi bevezetése lehet. Az előbbinél a belga elnökség -- így Guy Verhofstadt miniszterelnök -- részben belpolitikai nyomásra is szívesen látná, ha egyfajta mérleget húznának a szeptember 11. óta tett erőfeszítések eredményességéről (katonai, humanitárius és EU-diplomáciai tekintetben egyaránt). Az állam- és kormányfők mindenesetre várhatóan jóváhagyják majd a terrorizmus elleni teendők uniós akcióprogramjának következő hónapokra szóló konkrét menetrendjét (road map -- VG, 2001. október 10.) is.
Az euró esetében Pedro Solbes pénzügyi és gazdaságpolitikai biztos személyesen referál az állam- és kormányfőknek. Felszólalása mindenekelőtt annak kíván nyomatékot adni, hogy csúcsszinten is még egyszer tudatosítsák: a leendő közös pénz fizikai megjelenéséig már csak tíz hét van hátra. Hivatalos brüsszeli vélemények szerint ugyan az eurózóna 12 országában jelenleg mintegy 80 százalékosnak tekintett készültség lényegében kielégítőnek tekinthető, ám bizottsági körökben sokan szívesen látnák, ha ez az arány az év végéig erőteljesen növekedne.
A 2004-ben esedékes újabb reformkonferencia előkészítése kapcsán a külügyminiszterek október 8-i ülésén már lényegében eldőlt, hogy kormányzati és parlamenti képviselőket egyaránt magában foglaló "konvent" összehívását kezdeményezik majd a decemberi laekeni EU-csúcson, amelyen megfigyelőként helyet kapnak a tagjelölt országok is. Diplomáciai források szerint nem valószínű, hogy a külügyminiszteri forgatókönyvet a pénteki csúcs bármelyik résztvevője megkérdőjelezné.