Csökkenhet a nyugdíjteher

A nyugdíjreform részeként a jövőben már nem csak a 8 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot, hanem a munkáltató által fizetendő -- jelenleg 20 százalékos terhet jelentő -- nyugdíj-biztosítási járulékot is csak egy bizonyos jövedelemszintig kellene megfizetni. Lapunk úgy számolja, a lépés éves szinten legalább 30 milliárd forinttal csökkentené a foglalkoztatottak után fizetendő közterheket. A munkáltatók ugyanakkor nem számolhatnak járulékfizetési terheik további csökkenésével a változtatás hatására. Az új rendszer előkészítésének jelenlegi szakaszában még nem dönthető el, hogy a munkáltatói járulékplafon bevezetésével együtt a járulékmérték mekkora változtatásával kompenzálnák a nyugdíjbiztosítás bevételeinek csökkenését -- tudtuk meg a pénzügyi tárcánál.
A társadalombiztosítási járulékfizetéseket szabályozó törvény szerint a munkavállalót 8 százalékos nyugdíjjárulék terheli. Ezt azonban csak a tervezett éves bruttó átlagkereset kétszereséig, 2001-ben évi 2,2 millió forintos jövedelemszintig kell teljesítenie, azaz maximum 176 ezer forintot fizet ezen a jogcímen egy évben. A munkáltató a nyugdíj-biztosítási alapba az általa kifizetett jövedelem után 20 százalékot utal, ugyanakkor ennél jelenleg nincsen járulékplafon. (A kétéves költségvetés 2002-re -- az előkészítés alatt álló intézkedéstől függetlenül -- már csak 18 százalékot ír elő.)
A PM-ben elkerülhetetlennek tartják, hogy a munkáltatói járulékfizetést is az egyéni járulék mintájára szabályozzák, azaz felső fizetési limitet vezessenek be. Az egyéni számlákkal kiegészített, felosztó-kirovó elven alapuló nyugdíjrendszerben nem csak a munkavállaló befizetését kell nyilvántartani az egyéni számlán, hanem a foglalkoztató által utalt összeget is meg kell jeleníteni. A nyugdíjrendszer finanszírozhatósága hosszabb távon csak akkor őrizhető meg, ha nincsenek kiugró különbségek a fizetett ellátásokban. Éppen ezért kívánatos, hogy a munkáltatók által kifizetett járulékoknak is legyen felső határa.
A kormány még nem döntött a plafon pontos mértékéről és a bevezetés időpontjáról sem. A lapunk által megkérdezett szakértők az évi 2,2 millió forintos éves jövedelmet, illetve jövőre 2,3 millióra emelt összeget tartják elképzelhetőnek, hiszen az egyéni befizetések is csak eddig a jövedelemszintig növekednek. A foglalkoztatói járulékplafon bevezetésére legkorábban 2003 januárjától lehet számítani, mivel a jelenlegi tervek szerint az egyéni számlás nyugdíjrendszer is akkor indulna.