Ellenszenves a bővítés

Éppen az európai véleményformálást döntően befolyásoló nagyhatalmak lakossága a legelutasítóbb a bővítéssel szemben. Őket csak Ausztria múlja alul kissé, ami a támogatók számát illeti, nem csekélyebb viszont a kifejezett ellenzők aránya. Egyedül Nagy-Britanniában kiegyenlítettek az erőviszonyok a tömeges határozatlanság miatt. A fenti eredményeket szinte még kedvezőtlenebbé teszi, hogy az előző felmérés óta stabil véleményt tükröznek, kivételt Nagy-Britannia jelent, ahol ez a csekély támogatottság is 4 százalékpontos javulás eredménye volt.
Bár jelentősen, 6 százalékponttal csökkent a bővítés híveinek aránya Dániában és Svédországban, az északi államok lakóinak fele még mindig szívesen látná a tagjelölteket az EU-ban. Paradox módon éppen a bővítéssel -- pénzügyi értelemben -- legtöbbet kockáztató déli tagállamok, illetve Írország átlagembere a legmegértőbb, sőt ezekben az országokban a legkisebb az ellenzők aránya is. Igaz, Olaszországban 8 százalékpontot veszített a támogatók tábora az előző felmérés óta -- de csaknem ennyit nyertek az ír pártolók.
Éles kontrasztot mutat mindezzel a közös védelempolitika megítélése. A biztonsági erőfeszítések összehangolását már az amerikai terrortámadások előtt is az európaiak csaknem háromnegyede támogatta, míg az ellenzők aránya csupán 14 százalékos volt. Igazán jelentős ellenérzést a közösségi szintű védelempolitikával kapcsolatban az északi tagállamok, Ausztria, Írország és Nagy-Britannia lakói táplálnak, de még az euroszkeptikus briteknek is 51 százaléka nyilatkozott kedvezően az elképzelésről -- több, mint bármely más felvetett témáról.
Az előző adatfelvétel óta a leginkább az euróval kapcsolatban enyhült az emberek véleménye -- uniószerte 4 százalékponttal, 59 százalékra nőtt a közös valuta támogatottsága. Ezzel az európai pénz a harmadik legtöbb támogatót tudta maga mögött felsorakoztatni a közös külpolitika után. Csupán a dánok véleménye változott negatív irányba, még a britek között is nőtt az európártiak aránya (igaz, csak 25 százalékosra). Az olaszok számára a valutacsere "sokkja" alighanem kedvező lesz: 83 százalékuk várja, hogy megválhasson a lírától.
Az európai átlagpolgárok mindössze 48 százaléka gondolja úgy, hogy az EU-tagság jó dolog, és 45 százalékuk érzi azt, hogy saját országa profitált a belépésből. A tagsággal elégedettek között a déli államok és Írország mellett Hollandia és Luxemburg lakosait találjuk. Spanyolország viszont kilóg a sorból: az előző felmérés óta 10 százalékpontot esett azok aránya, akik szerint az országnak hasznos a tagság, és majdnem ennyivel kevesebben bíznak az Európai Bizottságban.
Ez utóbbi a kérdőív egyik legnehezebb kérdésének bizonyult a csaknem minden kérdésben határozottan véleményt nyilvánító dánok, finnek és svédek számára is: az északiak 14--22 százaléka nem tudta megítélni a Brüsszelben székelő testület megbízhatóságát. A leghatározatlanabb európaiak címét az állandó euroviták kereszttüzében élő, inkább az integrációval kapcsolatos szkepticizmusukról ismert britek érdemelhetnék: az Eurobarometer hét kérdésére átlagosan a britek 28 százaléka adta a "nem tudom" választ.