Eredmények és előítéletek

A jelentésben az áll, hogy az ország 10 milliós népességének hozzávetőlegesen 8-10 százalékát teszik ki a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek. Közülük a mintegy 500-600 ezer fős cigányság a legnagyobb, ami -- lélekszámukat tekintve -- a negyedik az európai országok arányában (a példa kedvéért: Romániában 2,5 milliós, Bulgáriában és Spanyolországban 800-800 ezres a cigányság).
A jelentés tartalmazza az ENSZ rasszizmussal, faji diszkriminációval és idegengyűlölettel foglalkozó különmegbízottja két évvel ezelőtti -- cseh-, magyarországi és romániai -- látogatását követő jelentésének tartalmát is. A különmegbízott észrevételeként említi a jelentés: Magyarországon a kormány állítása szerint soha nem volt intézményesített faji diszkrimináció, noha a romáknak számtalan előítélettel kell szembenézniük a többségi társadalom részéről. Az ENSZ különmegbízottja akkor négy ajánlást fogalmazott meg Magyarország vonatkozásában: a bírósági eljárás szigorítását; az antidiszkriminációs törvény elfogadását (az erre vonatkozó egységes törvény azóta sem született meg); az iskolai szegregáció felszámolását és az oktatási esélyegyenlőség megteremtését; a vidéki cigányság jobb integrálódását. A jelentés ország-összehasonlításából kiderül: "Az előítéletesség a romákkal szemben ugyanakkora a Cseh Köztársaságban, mint Romániában és Magyarországon." A jelentés viszont kitér arra is, hogy a romákkal szembeni erőszakos fellépéseket már sikerült ellenőrzés alá vonni Romániában, míg a Cseh Köztársaságban és Magyarországon változatlanul fennállnak.
Az Európai Bizottság Agenda 2000 című dokumentuma, majd ezt követően az éves jelentések is megállapították: Magyarország megfelel az úgynevezett koppenhágai kritériumoknak, azaz biztosítja a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét, mindezek ellenére súlyos gondokkal küzd a magyarországi cigányság, helyzetük számos problémát vet fel. Az 1999-es országjelentés kedvező kormányzati lépésnek tekinti a roma önszerveződés és kultúramegőrzés támogatását, a 2000. évi jelentés pedig már arról számol be, hogy Magyarország megkezdte a középtávú roma akcióprogram végrehajtását, többek között az oktatás és a kultúra támogatása, a foglalkoztatás erősítése és a lakástámogatás terén.