EU: lazítás várható a gazdaságpolitikákban
Az eurózóna többi kormányával egyetemben azonban Németország is szigorúan tartja magát az 1997-es úgynevezett stabilitási és növekedési egyezményhez, melyben a tagországok arra vállaltak kötelezettséget, hogy a költségvetési deficitet a GDP 3 százalékos szintje alatt tartják.
Elemzők szerint biztosra vehető, hogy az egyezményt aláíró országok egyike sem lépi át a megszabott küszöböt, ám az is bizonyos, hogy a megengedett tartományt maximálisan kihasználják majd. Ez a helyzet egyenlőtlen feltételeket teremt az egyes országok között: Finnország, Írország és a többi szufficites költségvetésű tagállam jóval nagyobb mozgásteret élvez a beavatkozásokhoz, mint például a legalább egyszázalékos deficitet magáénak tudó Német- vagy Franciaország. Ez utóbbiaknak monetáris politikai támogatásra is szükségük lesz ahhoz, hogy az egyezményt betartva vészelhessék át az ínséges időszakot.
A kérdés az, hogy az ECB mennyire lesz partner ebben. A bankot már eddig is számos bírálat érte túlzottan szigorú monetáris politikája miatt. Ezeket azzal utasította vissza, hogy ha a kormányok extra kiadásai kellő szinten maradnak, készek a további lazításra.
Mindenesetre a szeptember 11-ei eseményeket követően az amerikai jegybank szerepét betöltő Feddel összhangban rendkívüli intézkedésként az ECB is csökkentette irányadó kamatait, bár mint azt két tanácstag elmondta, a kamatvágásra a rendkívüli helyzet hiányában is sor került volna.
Ernst Welteke, a Bundesbank elnöke további lazítást valószínűsít, amire akár már az október 11-ei bécsi tanácsülésen is sor kerülhet. Ezt az is alátámasztja, hogy az éves infláció már az év vége előtt a célként kitűzött kétszázalékos szint alá csökkenhet.
